Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

MÜLLER VERONIKA A tanácsszervezet feldolgozásának elvei Több éves igénynek és sürgető feladatnak nézett elébe a Módszertani Osztály, amikor munkatervi feladatai közé iktatta a megyei levéltárak számára oly fontos tanácsi szervezet rekonstruálását, levéltáros nyelven szólva, a tanácsi fondképzők történetének kutatását. A feladat teljesen új és szokatlan, annak ellenére, hogy a hetvenes évek elején központilag (a Levéltári Igazgatóság által) indított munkálat során néhány ágazatban megtörtént egy megyére vonatkoztatva a szervezeti és hatásköri változások összegyűjtése és leírása az 1950-től 1954-ig terjedő korszakra. Jelen időszakban a feladat 20 évre, 1950-től 1970-ig a tanácsi szervezet, a feladatkörök és azok lényegi változásainak ábrázolása. A munka kezdeti szakaszát, első lépését jelentette a vonatkozó jogszabályi anyag kigyűjtése és részletes, ugyanakkor lényegi ismertetése. Ez a gyűjtemény elkészült, és a levéltárosok rendelkezésére bocsátjuk. Kétségtelen tény, hogy ez a jogszabály-kivonat-gyűjtemény használható a gyakorló levéltárosok számára a tanácsi iratanyag rendezése során, de az is biztos, hogy szervezeti és feladatköri rekonstrukciót, fondtörténetet alapszinten sem ad. Ezért esett a választásunk arra, hogy lexikális formában, elsősorban a vonatkozó, lehetőleg teljes joganyagra és annak levéltári kutatásokkal való kiegészítésére építve dolgozzuk fel a tanácsszervezetet és annak változásait. Az 1950-1970 között működő tanácsi szervezetet bemutató lexikon - amely szerves folytatása az 1945-1950 közötti időszakot összefoglaló, korábban említett köteteknek - elsődleges feladata az 1950. évi I. törvényben (I. tanácstörvény), majd az 1954. évi X. törvényben (II. tanácstörvény), illetve az ezeket végrehajtó vagy módosító jogszabályokban intézményesített tanácsi szervtípusok bemutatása (tanácstestület, végrehajtó bizottság, szakigazgatási szervek stb.). Emellett átfogja a lexikon azokat a szerveket is, amelyek ugyan nem minősülnek kifejezetten tanácsi szerveknek, mert ilyen értelemben a joganyag jogállásukat nem rendezi, de a tanácsi szervezethez mégis - jogilag szabályozott irányítási viszonyok révén - kötődnek (pl. közegészségügyi-járványügyi felügyelet szervei, állategészségügyi és növényvédelmi szervek). A lexikon feldolgozásának alapvető kérdései a lexikon belső tagolása, azaz a szervekre vonatkozó joganyag feldolgozásának rendező elvei, rendszerképző tényezői; a szerkezet problémakörén ugyan túl mutat, mégis választ kell keresni arra a kérdésre is, hogy az 1950-1970 között működő tanácsi szervezet milyen mélységig mutatható be; az egyes szervek ismertetésének szempontjai, illetve az egyes szervek ismertetésének belső felépítése. A lexikon felépítését, a tanácsi szervezetre vonatkozó joganyag feldolgozását két tényező határozza meg. Az egyik tényezőt a tanácstípusok (tehát, hogy az állami területi beosztás mely egységeiben működtek tanácsok), a másik tényezőt a szervtípusok jelentik: a) Tanácstípusok 1950-1970 között: I. tanácstörvény II. tanácstörvény megyei tanács fővárosi tanács