Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

A Fond Katalógus a következő fejezetekre oszlik: - leíró rész az állományok azonosító száma alapján; - címindex alfabetikusán; - szervindex és a főbb kutatók (szakértők) indexe ; - tárgyindex, amely deskriptorok (tárgynevek) szerint csoportosít a statisztikai hivatal indexe alapján. A Fond-katalógus tartalmát számítógép tárolja, és fényszedéssel nyomtatják ki. A Fond-katalógus mellett az MRA két belső katalógust is használ : - az állományok katalógusát, amely a kezelésre és visszakeresésre vonatkozóan tartalmaz információkat ; - a mágnesszalagok katalógusát az adathordozókra vonatkozóan. A kanadai levéltár is szolgáltatói „centrikus", csekély díjazás ellenében kérni lehet a korlátozások figyelembe vételével: a) teljes másolást dokumentációval együtt, b) kivonat készítését az állományból, c) elemzést kérni az adott tárgykörből. Franciaországban 1967-ben jelentették be az első számítástechnikai programot, a Plan Caloul-t. Ezzel megalapozták a nemzeti számítógépipart, sikerült az erőforrásokat koncentrálni, és az önállóságot növelni. Az első metainformációs rendszert létrehozó kísérlet 1972-ben történt az Informatikai Delegáció megalapításával. 1975-ben alakult meg az Informatikai és Szabadság Bizottság, 1976-ban M. Mohi vezetésével létrejött munkabizottság, 1977-ben a NORA misszió. Ezek a bizottságok a meglévő közigazgatási rendszerekre alapozva, azokból kiindulva foglalkoztak az információ szükséglettel. 1981 novemberében nemzetközi kutatóközpontot hoztak létre, az „Informatikai és Emberi Erőforrások Világközpontja" néven. Franciaországban az Ipari és Kutatásügyi Minisztérium felügyelete alatt országos közlétesítményként működik - Marseille központtal - az Igazgatások Információs Rendszereinek Tanulmányi Központja (CESIA - Centre d'Études des Systems d' Information des Administrations). A minisztériumközi koordinálást ellátó szervezet feladata megkönnyíteni az információs technikák használatát az igazgatásban és igazgatási szervezeteknél. Hármas célja van: 1. az igazgatás racionalizálásának segítése és az igazgatási „termelékenység" növelése; 2. az igazgatási szervek által a felhasználók számára rendelkezésre álló szolgáltatások bővítése és minőségi javítása, beleértve a költségcsökkentést is ; 3. az igazgatási szektorból a francia elektronikai ipar hajtóerejét kialakítani. 1978-ban kezdődött meg az „Információk katalógusai" program, amely célul tűzte ki: a. a különböző igazgatások közös magját tartalmazó minimál katalógus kidolgozását ; b. megteremtését egy, a gyakorlat számára strukturált információs katalógusnak. Miniszterelnöki határozattal (1983. május 10.) a CESIA katalógus kidolgozási módszerét a közigazgatás felügyelete alá tartozó közintézményeknél általánosítani kellett. A CESIA előtanulmányokat készít egy információs fluxus összességére, a felvetődő problémák megoldására programokat és terveket készít. Segítő és tanácsadó szolgáltatásokat folytat, pl.: a kultúrminisztériumi irodatechnika - ügyvitelgépesítés területén. Szemináriumokat szervez az igazgatási tapasztalatok és módszerek cseréjére. Tapasztalás alapján információs modulokat képez meghatározott célú képzési ciklusok számára. A CESIA középtávú tervben, éves ütemezésben dolgozik. A CESIA működését az egymást kiegészítő törvénygyűjtemény szabályozza. A francia közigazgatás GA-n felhalmozódott karakterállománya 1000 milliárd körül van, az éves beáramlást 160 milliárd karakterre lehet tenni. A „Constance" project azt a feladatot kapta, hogy felállítsa Franciaország közigazgatása