Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

vesszük figyelembe. Az olvasó felbontása sokkal nagyobb ill. finomabb, soronként 4096 pontra bontja a dokumentumot, ami 20x20 pont/mm

2 felbontást jelent. Két olvasó van: az egyik hagyományos papírt olvas, a másik mikrofilmlapot. A feldolgozó rendszerben multiprocesszoros képfeldolgozó kapott helyet, az élek, a pontok és a tónusok feldolgozására. A képernyő felbontása azonban megegyezik a Philips rendszerben használttal. Nagy jövőt jósolnak azoknak a rendszereknek, amelyeknél mind az elsődleges, mind a másodlagos információt ugyanaz a lézerdisc tartalmazza, sőt az adatbáziskezelő program is rajta van a lemezen. Ez az elsődleges információra rendelkezésre álló tárkapacitást kb. 1 % -kai csökkenti, viszont az archívtár hordozhatóságát és használatát könnyíti. Kisebb rendszereknél ez kifejezetten előnyös. Az optikai lemez ugyan - mint mondtuk - A4-es fekete-fehér szöveget tartalmazó dokumentációra van optimalizálva, de nyomtatványok is tárolhatók a rendszerben. Ezek digitális-optikai archiválásának kivitelezése viszont még nem tökéletes. Végső soron a rendszer levéltári alkalmazása teljesen reálisnak tűnik. Tekintve, hogy 1 lemezen akár 50 ezer lap is tárolható, az UMKL jelenlegi állománya (kb. 12 000 fm) elférhet egy asztali fiókban. Egy dobozba mintegy 0,12 fm irat fér, 1 lemezre pedig kb. 4 fm vehető. A jelenlegi 12 000 fm-hez 3000 lemezre van szükség, a 100 000 dobozzal szemben. A beszerzési költség ugyan magas, de a rendszer megfelelő kihasználása és gazdaságos üzeme mellett hosszútávon megtérülhet.