Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

VERŐ GÁBOR: Az Új Magyar Központi Levéltár 1982-1985. évi működéséről Bár e rövid összefoglalás írásakor még a VI. ötéves terv utolsó évének néhány hónapja előttünk van, az előzetes mérlegkészítés és számbavétel már megkísérelhető. Levéltárunk a jelzett időszakban jelentős mértékben javította a működéséhez szükséges feltételeket, és több tekintetben fejlesztette tevékenységét. Szervezetében, személyi ellátottságában, technikai felszereltségében is előre lépett. Feladatait ma 60 főhivatású és 20 részfoglalkozású dolgozóval látja el, öt szakmai osztályt és egy önálló Reprográfiai Csoportot működtet. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a Levéltár gyarapodása tervszerűbben, feszültségmentesebben, a jelen és jövőbeni célkitűzések teljesítését illetően kedvezőbb módon történt volna, ha a felsőszintű politikai és kormányzati állásfoglalásoknak, illetőleg döntéseknek megfelelően, birtokába jut a működéséhez szükséges épületrészeknek. A végbement változások bemutatását három, újabban létrejött szervezeti egység munkájának és működési feltételeinek ismertetésével kezdem. - A Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és Informatikai Intézetének támogatásával kidolgozott program alapján létrejött a Számítástechnikai Adathordozók Osztálya. A jelenleg 6 fős részleg jól felkészült, fiatal, többségében felsőbb szinten képzett számítástechnikai-közgazdász szakemberekből áll, akik a levéltári ismeretek elsajátításával egyidőben tanulmányozzák a gépi úton rögzített információk archiválásának külföldi tapasztalatait. Munkájukat, az osztály mellett szervezett szakmai bizottság keretében, már a feladatokkal való ismerkedés szakaszában is a számítástechnika alkalmazásának neves hazai szakemberei segítik. A tevékenységi kör kialakítása, a célszerű munkamódszerek megkeresése érdekében már e felkészülési fázisban kapcsolatot teremtettek a számítástechnika jelentősebb szolgáltató intézményeivel, a számítástechnikai vállalatokkal, és a legfontosabb felhasználókkal, az adattulajdonosokkal. Elsődleges feladatuk azoknak az adategyütteseknek körülhatárolása, amelyek információtartamuk sajátosságaiból következően levéltári értékűnek minősülnek. Ezek nyilvántartásba vétele, az archiválás szervezeti, módszertani, őrzési, állagvédelmi kérdéseinek kidolgozása, és a hasznosítással összefüggő problémák megoldása további feladataikat képezi. (Természetesen - már a közelgő VII. ötéves terv időszakában - új szükségletek fognak jelentkezni az osztály fejlesztésével, felszereltségével, a dolgozók képzettségével és létszámával összefüggésben is.) Nyilvánvaló, hogy a jelen tervperiódusban kezdett munka az 1986-1990 közötti években bontakozik ki teljességében, és előreláthatóan ez lesz levéltárunk egyik hangsúlyos tevékenységi területe. Ugyanakkor ettől az osztálytól várjuk a kezdeményezést, hogy - együttműködve a levéltár gyűjteményi és módszertani osztályaival - valamint a társlevéltárakkal, iratállományunk gépi nyilvántartásának kialakításában lépéseket tegyen. - A Módszertani Osztály munkája is ezekben az években vált szervezetté és koncepciózussá. Személyi állományában is megerősödött annak ellenére, hogy szakmailag és emberileg egyaránt kitűnő kollégánkat, Nagy Lajost a közelmúltban vesztettük el. Az osztály ezekben az években számos, a levéltárügy irányítását segítő feladatokat végzett, illetőleg sok