Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

Debreceni tanker. főig. területén: 4. Méhkerék Szeretném megjegyezni, hogy a kimutatásban nem szerepel a debreceni tankerületi főigazgatóság területén működő többi nemzetiségi iskola, mert a jelentés elkészítésének idejére a vonatkozó kimutatás a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba nem érkezett meg. Ezen a területen kb. 4 román iskola működött, amint erre a jelentésben utalás történik. Az ügyiratból az sem derül ki egyértelműen, hogy a felsorolt nemzetiségi iskolák a két iskolatípus közül melyikhez tartoznak, vagyis, hogy nemzetiségi tannyelvű iskoláról van-e szó, vagy nemzetiségi nyelvet oktató iskolákról? Az ügyirat a délszláv iskolák felsorolásakor nem alkalmazza egyik iskolatípus megnevezését sem, pedig ezek között valószínűleg voltak szerb-horvát tannyelvű iskolák, de szerb-horvát nyelvet oktató iskolák is, a szlovák és a román népiskolák felsorolásánál csak a tannyelvű iskola megjelölést használja, ezek között azonban feltehetően nemzetiségi nyelvet oktató iskolák is voltak. A jelentés arról tanúskodik, hogy a magyar demokrácia a gondok és nehézségek ellenére is ért el bizonyos eredményeket a nemzetiségi iskolák hálózatának megteremtésében. Kb. egy hónap múlva, 1946. április elején a magyar sajtóban közlemény jelent meg a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatosan,

17 mely lényegében — minimális eltérésekkel — ugyanazokat az adatokat ismertette a magyar közvéleménnyel, melyeket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jelentése tartalmazott. A sajtóközlemény 48 délszláv tanítási nyelvű népiskolát említ, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jelentése szerint 49 a délszláv iskolák száma. A közlemény adatai szerint a szerb egyházi iskolák száma 17; ezek már a felszabadulás előtt is működtek. A közlemény a VKM jelentésével egyezően 10 szlovák nyelvű népiskolát említett. A sajtóközlemény a következő új középfokú nemzetiségi tanintézetek megnyitásáról tájékoztatta a magyar közvéleményt; szláv liceum és tanítóképző intézet Pécsett (erről a VKM jelentésében még nem esett szó), szlovák gimnázium Békéscsabán. Arról azonban nem tett említést a közlemény, hogy ez utóbbi a gyakorlatban nem működik.

18 A nemzetiségi iskolák kérdésével az Esti Szabad Szó 1946. április 13-i száma is foglalkozott.

19 Az Esti Szabad Szó cikkének adatai szerint az országban 4 román tanítási nyelvű népiskola, illetőleg tagozat nyílt meg. (A VKM jelentése is 4 román iskolát említ, ugyanakkor utal arra, hogy a román iskolákra vonatkozóan nem rendelkezik pontos adatokkal a debreceni tankerületi főigazgatóság jelentésének késése miatt.) A cikk ismertette az 1200/146. sz. VKM azon rendelkezését, mely szerint 15 szülő kívánságára a nemzetiségi nyelvet tantárgyként kell tanítani magyar iskolában. A koalíciós időszakban a nemzetiségi oktatásügy egésze komoly gondokkal és nehézségekkel küszködött, a legnehezebb helyzetben azonban a szlovák iskolák voltak. A magyar—csehszlovák lakosságcsere akció 1947/48-ban érte el tetőpontját. Ebben az időszakban a szlovák iskolák tanulóinak száma szinte óráról órára változott. Egyes szlovák iskolák tanulólétszáma a tanulók kitelepülése miatt erősen visszaesett, más iskolák teljesen elnéptelenedtek. A korabeli források szerint a szlovákok és a németek kitelepítésének példája a délszláv lakosság egy részében is félelmet és szorongást váltott ki. A kitelepítés negatív hatását nyomatékosan hangsúlyozza az a nemzetiségi iskolákkal foglalkozó cikk is, amely 1947. március 15-én az Üj Magyarország című lapban jelent meg.

20