Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)
II. Igazgatástörténet, fondismertetések
Gazdasági Főtanács befolyásával baloldali többségűvé vált kormány jogainak széles körű biztosításával lehetett ellensúlyozni. A köztársasági elnök jogköre a baloldali indítványok elfogadása esetén alig jelentett volna valamit, a kormánynak pedig olyan befolyást biztosított volna, amely a végrehajtó hatalmat a törvényhozás fölé emelte volna (ld. azt az indítványt, hogy a közt. elnök a parlamentet a kormány kezdeményezésére oszlassa föl). A köztársasági elnöki jogkör ilyen mérvű szűkítéséhez még nem volt elég a baloldal ereje. Sulyok Dezső, a napirend előadója, január 29-én terjesztette elő a Nemzetgyűlésben a közjogi és alkotmányjogi bizottság jelentését a „Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslat tárgyában". 16 A törvényjavaslat nemzetgyűlési vitája 1946. január 30-án kezdődött meg. Az előterjesztésben Sulyok Dezső külpolitikailag azzal indokolta a köztársasági államforma melletti egyhangú állásfoglalás szükségességét, hogy az az egész világ előtt tettekkel dokumentálja az ország demokratikus fejlődését, 17 és segíti a fiatal magyar demokrácia életét megnehezítő bizalmi válság leküzdését. A koalíciós Nemzetgyűlés a köztársasági államforma megteremtésében anynyira egységes volt, mint talán egyetlen más kérdésben sem. A nemzetgyűlési vita középpontjában a társadalmi haladás, a demokratikus állami berendezkedés és a köztársasági államforma összefüggései álltak. A képviselők egyhangúan helyeselték az állampolgárok alapvető jogainak és szabadságainak polgári értelemben először e törvény preambulumában történt megfogalmazását. Egymás után foglaltak állást a törvényjavaslat mellett. Darvas József hangsúlyozta, hogy a köztársaság a demokratikus erők harcában nem befejezés, hanem újabb alap. 18 Eckhardt Sándor kijelentette, hogy az államforma milyenségéből „pártunk nem óhajt pártkérdést csinálni". 19 Szentiványi Sándor pártja, a Polgári Demokrata Párt nevében fenntartás nélkül támogatta a törvényjavaslatot, kiemelve, hogy a legfőbb pozitívumnak az emberi jogok kodifikálását tartja. 20 Erőss János a Kisgazdapárt nevében fontosnak látta hangoztatni, hogy „a köztársasági államformával nem kívánunk és nem akarunk szakítani dicsőséges magyar múltunkkal, és nem akarjuk őseink és atyáink hagyományait sem félretenni. A múlt vétkeivel és bűneivel kívánunk szakítani". 21 A köztársasági államforma megteremtése ellen egyedül a Keresztény Női Tábor képviseletében Schlachta Margit emelt szót. 22 A nemzetgyűlési tárgyalás végül is a demokratikus köztársaságpárti erők teljes győzelmével végződött. 1946. január 31-én fogadta el a Nemzetgyűlés a „Magyarország államformájáról" szóló törvényt, melyet még aznap, mint az 1946:1. tc.-t kihirdetettnek nyilvánított. Ennek alapján a Nemzetgyűlés 1946. február 1-én közfelkiáltással Tildy Zoltán kisgazdapárti képviselőt megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökévé. A felszabadulástól az alkotmányig terjedő időszak legfontosabb állam jogi dokumentuma az 1945:1. tc. Középpontjában a köztársasági elnök választása és hatásköre állott. A köztársasági elnök jogait tekintve a törvény a polgári parlamentarizmus elveinek megfelelő kormányzati rendszert teremtett. A köztársasági elnök hatásköre, fő vonásaiban a polgári parlamentáris köztársaság elnökének jogaival egyezett meg. Az 1946:1. tc. olyan módon szabályozta az elnök jogállását, hogy az a Nemzetgyűlésnek minden vonatkozásban alá volt rendelve. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés négy évre választotta. 23
