Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

Választható volt minden, nemzetgyűlési választójoggal rendelkező, 35. életévét betöltött magyar állampolgár.

24 A Nemzetgyűlés felelősségre vonhatta a köztársasági elnököt, az alkotmány vagy törvény megsértése esetén. Ugyanakkor az elnök intézkedései csak a miniszterelnök, illetve az illetékes miniszter ellenjegyzésével voltak érvényesek.

25 A törvény korlátozott vétójogot biztosított az elnöknek. A Nemzetgyűlés által alkotott és elfogadott törvényt újabb megfontolás végett egy alkalommal, 15 napon belül visszaküldhette. Ha a Nemzetgyűlés a törvényt — újratárgyalás után — újra elfogadta, akkor 15 napon belül azt köteles volt kihirdettetni.

26 Az elnököt megillette a Nemzetgyűlést elnapoló és fölosztlató jog is. Az elnapolással minden ülésszak alatt egyszer élhetett harminc nap tartamra. Száz képviselő indítványára azonban az elnapolt ülést újra össze kellett hívnia.

27 Feloszlatnia akkor lehetett a Nemzetgyűlést, ha azt a kormány javasolta, vagy a képviselők 2

/s-e kérte.

28 A köztársasági elnök külügyi hatáskörét a törvény a Nemzeti Főtanács külügyi természetű jogainak mintájára határozta meg. Annyiban azonban eltért az 1945:111. tc.-től, hogy kimondja a hadiállapotra, hadüzenetre és békekötésre vonatkozó jogokat is, melyek alkalmazását a Nemzetgyűlés előzetes jóváhagyásától tette függővé.

29 A köztársaság elnökét is megillette a kegyelmezés joga azzal a fenntartással, hogy általános kegyelmet csak a Nemzetgyűlés adhatott, továbbá a vád alá helyezett miniszternek, illetve számvevőszéki elnöknek, ha az a miniszteri felelősség érvényesítéseképpen lett vád alá helyezve, kegyelmet szintén csak a Nemzetgyűlés adhatott.

30 A törvény kimondta, hogy a köztársasági elnök a parlamenti többségi elv tiszteletbentartásával kinevezi és felmenti a miniszterelnököt, illetve annak javaslatára a minisztereket. A miniszterelnök kinevezéséhez a Politikai Bizottság véleményének a kikérése is kellett.

31 A végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolta.

32 A törvény bizonyos állami tisztviselők kinevezésének és érdemrendek adományozásának jogát is biztosította az elnöknek.

33 Az 1946:1. tc. polgári körülmények között a leghaladóbb kormányzati rendszer bevezetéséig jutott el. A törvénynek azonban komoly hiányosságai is vannak. A köztársaság elnöke ugyanis bizonyos megkötésekkel (képviselők Vs-e kérte, vagy a kormány javasolta) feloszlathatta az ország-, ill. nemzetgyűlést. Ezek a megkötések nem tartalmazták azonban azokat a szokásos kötelmeket, hogy csak az előző évi zárszámadás, illetve a következő évi költségvetés elfogadása után oszolhasson fel a parlament. Ugyancsak nem tartalmazta a törvény azt sem, hogy a parlament feloszlatását követően választásokat kell kiírni meghatározott időn belül, s az új parlamentet milyen gyorsan kell Összehívni megválasztását követően. Ez a hiányos jogalkotás elvileg lehetővé tette a törvényhozás nélküli államéletet, s semmilyen törvényes biztosítékot nem adott arra, hogy a parlament feloszlatása után kiírják a választásokat, s újra, meghatározott időn belül összeüljön a parlament. Ugyancsak lehetővé vált törvényes biztosíték hiányában az is, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül készüljön az állami költségvetés. Még abban az évben, 1946-ban újabb törvény született a köztársasági elnökkel kapcsolatban. Az 1946:VII. tc. többek között az államfő különös büntetőjogi