Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)
II. Igazgatástörténet, fondismertetések
240.— ; Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon, Bp. 1976, 44.—; Zsilák András: A magyar társadalom osztályszerkezetének alakulása a szocializmus építésének kezdeti időszakában és az MDP szövetségi politikájának főbb vonásai (1949—1956), PtK — 1965 — 4/47.—.; Csendes: i. m. 43.—. 47. Ez meg is történt: 1956: 21. tvr. — MK — 93. 48. MK — 96. 49. Az 1956 utáni agrárpolitikához: Donáth Ferenc: i. m. 157.—; Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945—1968. Bp. 1974, 95.—, 104.—, 144.—; Orbán Sándor: i. m. 161.—; A magyar népi demokrácia története ... 342.—; Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom... 99.—; itt is, de az 1945—1966 közti agrárpolitika, agrárfejlődés áttekintésekor több ponton is támaszkodtam Fazekas Béla: Mezőgazdaságunk a felszabadulás után c. munkájára (Bp. 1967.); Gyenis János: A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának néhány főbb jellemzője az 1957—1961 közötti időszakban (in: Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai 1957—1960, Bp. 1976, 221.—). Általában az 1956 utáni gazdaságpolitikához: Timár Mátyás: Gazdaságpolitika Magyarországon 1967—1973, Bp. 1973; Hegedűs Miklós: A gazdasági szerkezet alakítására irányuló gazdaságpolitika 1957—1960 (in: Gazdaságpolitikánk... 21.—). A teljes tárgyalt korszak beruházáspolitikájához: Neményi István: A magyar beruházási politika 30 éve, Bp. 1975, 73.—. II. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁS 1945—1962 A választott államhatalmi-önkormányzati szervek, az általános közigazgatási, ill. szakigazgatási szervek viszonyát a Horthy-korszakban az antidemokratizmus jellemezte. A Kormánynak — mint a végrehajtó hatalom fejének — jogában állt az önkormányzati testületeket feloszlatni, az önkormányzati tisztviselőket elmozdítani. A községi önkormányzatok (képviselőtestületek) önállósága, felelőssége, kezdeményezési lehetősége vajmi csekély volt. 1942-től — a háborúra hivatkozva — felfüggesztették az önkormányzati választásokat is. A felülről lefelé kiépített szakigazgatási apparátusok egyre több és több ügykört vontak magukhoz az önkormányzatok rovására. A szakigazgatási vertikumok élén álló tárcák pedig feltűnően sok ügyet intéztek első fokon, azaz a szakigazgatási ágazatokban erőteljes volt a centralizáció. E tendenciák és változások mögött az állam erősödő gazdasági szerepét, gazdaságba való beavatkozási törekvéseit kell keresnünk egyrészt, másrészt a mindenkori szakigazgatási apparátus bizalmatlanságát az önkormányzatokkal szemben. Az I. világháborút követően Európa-szerte napirenden volt a közigazgatási reform. Nem volt ez alól Magyarország sem kivétel. A túlcentralizált apparátus, drága és lassú ügymenet, az egymást keresztező, ill. párhuzamosan több helyen is ellátott ügykörök, az alsóbb szervek eszköztelensége, önállótlansága láttán sorra születtek a tervezetek, törvények, rendeletek a változtatás érdekében (1932-ben még racionalizálási kormánybiztost is kineveztek), ám egy-egy átmeneti és elszigetelt eredmény ellenére általánosságban az ésszerűsítési törekvések meddők voltak. A II. világháború idején a hadigazdálkodás kiépülése fokozta a centralizációt és az antidemokratizmust.
