Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

vezetése alatt álló terület iparpolitikáját kialakító és folytató szerv legyen, hogy a hatáskörök megfelelő részének leadásával a feladatok ellátásához szükséges erők és eszközök ott jelentkezzenek, ahol a feladatok vannak, és hogy minőségileg magasabb színvonalú gazdasági szervezet alakuljon ki, mely feladatait jobban, gyorsabban és olcsóbban végezze el, ha a kívánt egyszerűsítéseket mielőbb végre tudja hajtani. A beindult egyszerűsítési munka remélhető sikeres lefolytatása, valamint a második ötéves terv (1956—1960) szerves vegyipari feladatai vetették fel a Szerves Vegyipari Igazgatóság szervezeti felépítése megváltoztatásának szükségességét.

28 A változtatás célja volt az érdemi ügyintézést végző műszaki apparátus tevékenységének fokozása; az iparági műszaki osztályok létrehozásával az igazgatóságokon belül megteremteni a kutatás, kísérleti üzemeltetés, tervezés, műszaki kivitelezés és a termelés egységét; a Titkárság létesítésével kívánták megoldani az elvi síkon szükséges munkák egységes kivitelezését. Az új szervezet ütőképes működésének alapfeltétele az volt, hogy az igazgatóságnak a jövőben a napi termelési kérdésekkel csak a legminimálisabb mértékben kelljen foglalkoznia. Az igazgatóság munkája és szervezete három lényeges kérdéscsoportra tagozódna: műszaki-gazdasági és személyi kérdések. A javasolt új szervezetet 1957. január 1-től kívánták bevezetni, ám ezt megelőzte a VEM megszűnése. Az 1956. évi III. törvény értelmében a Szénbányászati Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium helyébe Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot, valamint Vegyipari Minisztériumot kellett szervezni.

29 A VEM 1956. I. félévi munkáját ismertető kollégiumi jelentés szerint a minisztérium felügyelete alá 1956. június 30-án 115 vállalat, 8 kutató intézet és 33 költségvetési intézmény tartozott.

30 A megszüntetett VEM hatásköréből a 2132/1956. (VIII. 8.) MT sz. határozat szerint

31 a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium vette át a bányászati iparágak (szén, érc, ásvány) és a villamosenergia-ipar felügyeletét az oda tartozó vállalatokkal és intézményekkel együtt. A megalakítandó Vegyipari Minisztérium lett az alumíniumipar, olaj és szénfeldolgozó-ipar, valamint az urániumipar országos ipari főhatósága. A Tiszavidéki Vegyi Kombinát is a Vegyipari Minisztérium irányítása alá került. A tevékenységek átadás-átvételével járó szervezési feladatok végrehajtásának határidejét a határozat 1956. július 1-el tűzte ki. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium hivatalos lapja a kéthetente megjelenő Vegyipari és Energiaügyi Értesítő volt. A Nehézipari Értesítő 1954. évi 41. számától kezdve (1954. okt. 14.) a Vegyipari és Energiaügyi Értesítőben jelentek meg a VEM irányítása alá tartozó összes szervek részére kiadott utasítások és közlemények. A VEM Értesítő utolsó száma 1956. aug. 12-én jelent meg (1956/33. sz.). A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium (1954—1956) iratai az Űj Magyar Központi Levéltárban XIX—F—14-es törzsszámmal jelzett fondban találhatók. A VEM iratanyagát a Nehézipari Minisztérium — mint jogutód — irattárában őrizték, ahol bizonyos hibás szempontok alapján próbálták az iratokat levéltári átadásra előkészíteni. Egyrészt a proveniencia elvét felrúgva az 1960-as évek minisztériumi szervezetét véve alapul, csoportosították az iratokat, és így alakítottak ki állagokat. Másrészt téves és hibás volt a tárgyi csoportok kialakítása is, mert ún. irattípusokat különítettek el (pl. jegyzőkönyvek, feljegyzések, határozatok, körlevelek), ahelyett, hogy tényleges tárgy szerinti csoportosítást