Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

II. Igazgatástörténet, fondismertetések

E. JENES MARGIT A KÖZPONTI ÁLLAMI ELLENŐRZÉS SZERVEZETE ÉS FORRÁSANYAGÁNAK ISMERTETÉSE (1948—1956) I. AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉS SZERVEZETE (1948—1956) A felszabadulást követően az állami ellenőrzés szervezete, az ellenőrzési feladatokkal megbízott szervek tevékenysége sajátosan alakult. A múlt örökségeként egyelőre tovább folytatják tevékenységüket a Legfőbb Állami Számvevőszék, a Fővárosi Számszék, a számvevőségek, a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága és a Pénzintézeti Központ. Az 1870:XVIII. tc. alapján létrehozott Állami Számvevőszék (1) (továbbiakban: LÁSZ) feladata az állam bevételeinek, kiadásainak, az államadósság kezelésének ellenőrzése volt. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága (2) ellenőrizte a köztámogatásban részesülő részvénytársaságok, szövetkezetek vagyoni helyzetét, ügy- és üzletvitelét. A Pénzintézeti Központ (3) a tagjai sorába tartozó pénzintézetek, részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő bankvállalatok működését és pénzügyminiszteri utasításra az egyéb bank- és pénzváltó üzlettel foglalkozó kereskedelmi vállalatok tevékenységét vizsgálta. A Pénzintézeti Központ ügykörébe tartozott továbbá az egyes vállalatok, testületek és magánosok megkeresésére végzett könyvvizsgálati munka, az illetékes miniszter felhívása alapján a közművelődési és közérdekű egyesületek, intézetek felülvizsgálata, valamint az állam ellenőrzési megbízásainak közvetítése a hites könyvvizsgálók felé. A LÁSZ, Pénzintézeti Központ, Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága mellett 1945-ben és a következő években újabb és újabb szervek kaptak jogot vizsgálat tartására. A Jóvátételi Hivatal Ellenőrzési Osztályából alakult Revizori Központ a jóvátételre szállító vállalatok pénzgazdálkodása és árkalkulációja tekintetében, az Anyag- és Árhivatal árkérdésekkel, a Külkereskedelmi Igazgatóság külkereskedelmi ügyekkel, a Tervhivatal a népgazdasági tervvel kapcsolatban kapott ellenőrzési jogot. A jelentős gazdasági és társadalmi változások: a szigorú kötött gazdálkodás, a tőkekorlátozás, a stabilizáció megvalósítása, az államosítások, valamint a tervgazdálkodás beindítása megsokszorozta az állam gazdasági szerepét. Ennek következtében az állami előírások betartása, a népi demokratikus útra lépő állam érdekeinek védelme döntő kérdéssé vált. Napirendre került az állami ellenőrzés egységesítése, a vizsgálatok és ellenőrzések racionalizálása. A Gazdasági Főtanács 1947. december 3-i ülésén — a többszörös és párhuzamos ellenőrzések elkerülése, valamint a LÁSZ és az adóügyi hatóságok vizsgálatain kívül tartott vizsgálatok egybehangolása céljából — új szerv létrehozását határozta el; amely működésének és ügyrendjének kidolgozását egy, a pénzügyminiszter, a közellátási miniszter, a Tervhivatal, az Anyag- és Árhivatal, a Külkereskedelmi Igazgatóság, a Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, a Köz-