Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei I. (Budapest, 1982)

I. Levéltártani kérdések

működött Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium iratai hiányosan maradtak meg, ennek ellenére az Elnöki osztály anyaga fontos adatokat tartalmaz a kereskedelem, a szövetkezetügy fejlődésének, szervezésének történetéhez. A minisztériumi anyag alapján jól nyomon követhető a korszak kereskedelempolitikájának (kötött gazdálkodás, magánkereskedelem, termékforgalom stb.) alakulása. A közlekedés, a termelés—elosztás—fogyasztás láncolatának egyik szükségszerűen összekapcsoló eleme. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) anyaga jelentős infrastrukturális népgazdasági ágazat történetének primer forrásanyaga. A KPM levéltárban lévő 19 állaga közül mind mennyiségben, mind értékben kiemelkedik a Posta és a Vasúti Főosztály 1945—1949. évi anyaga. Nem kevésbé értékesek a Hajózási és a Légiközlekedési főosztály 1946—1956. évi iratai sem. Az előbbi irányította a közforgalmi folyami, balatoni és tengeri hajózás ügyeit, több éven át ellátta a hajózási vállalatok felügyeletét, és a mesterséges vízi utak, a tervezett Duna—Tisza csatorna építésével és fenntartásával járó irányító munkát. A magyar polgári légiközlekedés semmiből való újjászervezése, az első hároméves terv beruházásainak a megvalósítása, a nemzetközi és hazai légijáratok kiépítése szinte kizárólag a Légiforgalmi Főosztály irataiból rekonstruálható. A kultúra, oktatás és sport fondcsoport levéltárunk egyik legkutatottabb anyaga. Külön kiemelendők a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyes állagai: debreceni iratok, általános iskolai főosztály, nevelési osztály, művészeti és szabadművelődési osztály, középiskolai főosztály, egyetemi főosztály, külföldi kulturális kapcsolatok osztálya stb. Ezeket tanulmányozva, sok hasznos adatot talál a kutató a szocialista oktatási rendszer megteremtésére, az azt követő nem kevés reformpróbálkozásokra, a kulturális élet irányítására, fejlődésére (zene, színház, film, közművelődés, nemzetiségek kulturális tevékenysége, nemzetközi kulturális együttműködés, múzeum-, könyvtár-, levéltárügy stb.). Az 50-es években működött Oktatásügyi Minisztérium, Felsőoktatási Minisztérium, Népművelési Minisztérium iratainak beszállítása folyamatban van. A külügyi fondcsoportban találhatók a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztály iratai. Az osztály által készített rész- és összefoglaló tanulmányok, statisztikák felbecsülhetetlen értékű források Magyarország második világháború előtti, a háború alatti, valamint a felszabadulást követő időszakának bel- és külpolitikai, gazdasági, kulturális, szociális történetéhez. Említést érdemelnek még a Magyarország külpolitikájára, hazánk és a szomszédos államok kapcsolataira, valamint ezen államok kül-, bel- és gazdaságpolitikájára vonatkozó iratok, tanulmányok, úgyszintén az ellenállási mozgalommal kapcsolatos adatok. A Békeelőkészítő Osztály anyaga a levéltár legkutatottabb állaga, mert benne szinte bármely témára talál az érdeklődő valami kiegészítő adalékot. A földművelésügyi és élelmezésügyi kategóriába sorolt minisztériumok és egyéb országos hatáskörű szervek iratanyaga a mezőgazdaság és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeripar történetének nélkülözhetetlen forrásbázisa. Jelentőségét már a számszerűség is mutatja: mintegy 1200 ifm. Ebből a tömegből — nyolc minisztérium nyert ide besorolást — messze kiemelkedik a Földművelésügyi Minisztérium 45 állaga. Külön említésre méltó az 1945. évi földosztás adminisztratív végrehajtásával foglalkozó állami szerv, az Országos Földhivatal anyaga, amelynek egyes fontosabb darabjairól tematikus cédulák is készültek. A kormány pénzügyi politikájának a kidolgozása, a költségvetés elkészítése, a magasabb szintű pénzügyi tárgyú kormányzati döntések előkészítése, s