Bevezetés - A váci székeskáptalanról
A váci székeskáptalanról (Bevezetés) 9 közül választottak egy évre az újraválasztás lehetőségével. Feladatuk a káptalani birtokok igazgatása, a bevételek szétosztása a kanonokok között, a világi bíróság előtt folyó — általában — birtokperekben a káptalan képviselete. A karban a tisztségviselőket az egyszerű vagy — későbbi elnevezésükkel — mesternek nevezett kanonokok {canonicus) követték, számuk testületenként jelentősen eltérő volt. Az egyes egyházmegyékben működő bíróságok, szentszékek élén vikáriusok {vicarius in spiritualibus [et causarum auditor] generalis) álltak, akik ugyan szervezetileg nem kötődtek a káptalanhoz, de az adott egyházmegye főpapja általában az ottani testület tagjai közül nevezte ki őket. Szokás beszélni káptalani vikáriusokról is, de ilyenek csak a forrásaink eltérő megnevezése folytán léteznek, valójában feladatkörük nem tért el az előbbiekétől. A különbség csupán annyi, hogy széküresedés idején, mivel a főpásztor halála miatt automatikusan megszűnt a megbízatása, ugyanakkor az egyházi bíráskodásnak tovább kellett folynia, a káptalan mint testület nevezett ki vikáriust7 vagy erősítette meg a korábbi főpap választottját. Különbséget már csak azért sem érdemes tennünk a kettő között, mivel nem ritka az olyan eset, amikor egy vikárius évtizede(ke)n át töltötte be a tisztséget, miközben a főpapi szék többször gazdát cserélt, és ezek során értelemszerűen időnként üresedésre is sor került. A vikáriusok fő feladata egy adott szentszéken történő ítélkezés volt, amelyre az említett kinevezés révén kaptak felhatalmazást.8 A szentszéki bíróságot a vikárius egyéb elfoglaltsága esetén az általa állított helyettes vezette.9 7 Elnevezésükre lásd Erdő P.: Középkori officiális bíráskodás 120., Főpapi arch. 1440 —1526. 10-12. - Egy 1470. évi példa az erdélyi egyházmegyéből: „vicarius in spiritualibus et causarum auditor generalis per venerabile capitulum ... sede vacante constitutus.” 8 1474: „Egidius decretorum doctor, archidiaconus Chongradiensis ac canonicus ecclesie Waciensis necnon in officio vicariatus locumtenens” - DL 98158. 9 Erdő P: Középkori officiális bíráskodás 122-123.; C. Tóth N. - Lakatos B. - Mikó G.: Pozsonyi viszály 11—23., főleg 14—19. 10 Minderre lásd AMTF IV. 314.; Koszra L.: Az egyház és intézményei 197-198.; Koszra L.: A váci püspökség 21-42. h Arch. 1000-1301. 96. A váci püspökséget a mértékadó történészi vélemények szerint Szent István király halála után, de még 1075 előtt alapították Szűz Mária tiszteletére, abban viszont már korántsincs megegyezés, hogy melyik királyunk tette. Alapvetően (Or seolo) Péter királyt (1038-1041, 1044-1046) és Géza herceget - utóbb I. Géza néven király — tekintik a püspökség megszervezőjének.10 Első főpapjának, Marcellnak a nevét 1111 és 1113 közötti évekből ismerjük.11 Az egyházmegye központjában, Vácon a püspök mellett valamikor ekkoriban megszerveződött a kanonokok közössége is, jóllehet a konkrét adatunk csak a 13. század elejéről van
