Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
A középkori levéltár - Birtokok a középkorban
A középkori levéltár 29 haladva — a következők. Legkorábban — nevükből következtetve — Pecöl, majd Porpác, Sarmasd és Vát.115 E négy település Vas megyében, egymáshoz közel helyezkedett el, Sarmasd kivételével ma is léteznek. Láttuk, hogy a Zsigmond király uralkodása idején élt Zarka Miklós szerezte meg Karakót szintén Vas megyében, Sopronban pedig Girolt és Ligvánd egy részét. 1456-ból rendelkezésünkre áll egy, a levéltár iratai között egyedülálló kimutatás, amelyben Zarka (1.) Zsigmond két fia bizonyos nicki nemesek jogtalan foglalásai ellen tiltakozván számos birtokukat felsorolta. Ezek: Pecöl, Ligvánd, Megyehíd, Porpác, Szentkirály, Inczéd, Sámfáivá, Velegen, Tana, Garablyán, Kisvéped, Peregfölde, Ivánfölde, továbbá Szalónak vára és tartozékai.116 A 16. század elején Hermánon, illetve annak különböző részein (Kondákorsoka, Kondákorfalva, Vajdafalva), továbbá Bogáron és Rádócon is voltak birtokaik.117 115 Oklevéltár 6—8., 12. sz. 116 Uo. 73. sz. uz Uo. 122., 124-126. sz. h8 A vételről szóló vasvári káptalani privilégiumot (szövegét lásd: Oklevéltár 22. sz.), majd Zsigmond vételhez való hozzájárulását (szövegét lásd: Oklevéltár 25. sz.), Zarka Miklós a privilégium formájú átírástól (szövegét lásd: Oklevéltár 28. sz.) függetlenül, annak kelte után külön megerősíttette Zsigmonddal, mivel az eredeti hozzájárulás csak a „kisebb titkospecséttel” volt megerősítve. A papírra írt oklevél hátlapján a királyi nagypecsét nyoma látható, amelyről az irat záradékában is szó van. Hogy erre miért volt szükség akkor, amikor a vételt és az uralkodói hozzájárulást már függőpecsétes privilégium tanúsította, nem tudom, talán Miklós más esetekben is tapasztalható, láthatóan birtokszerzései jogi úton való megtámadását kizárni igyekvő alaposságáról van szó. Ez az oklevél azonban utóbb elkerült a Zárkák tulajdonából, a szintén Vas megyei illetőségű Lippich család irataival került a 19. század végén a Nemzeti Múzeumba: DL 67934. Az iratokból kimozaikozható lista azonban nem a Zarka család középkori birtokainak összességét tükrözi, még csak a birtokaik gyarapításáról sem kapunk képet. Az egyes oklevelek csak pillanatfelvételeket adnak a família valamely tagja által — részben vagy egészben — éppen tulajdonolt településekről. Erre látványos példa a Vas megyei Karakó esete. Mint fentebb láttuk, a birtokot összesen háromezer forintért vásárolta meg Zarka Miklós 1397-ben. A család levéltárában megőrizték Zsigmond király ezt jóváhagyó 1397. évi privilégiumát, akárcsak annak az új uralkodói kettőspecséttel megerősített 1406. évi átiratát.118 Közel nyolc évtizeddel később, 1483-ban történt, hogy Kinizsi Pál és Magyar Balázs megalapították a vázsonyi pálos kolostort, az említett Karakó adományként a szerzetesek birtokába
