Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)
A középkori levéltár - Családtagok a középkorban
A középkori levéltár Az 1787. évi állomány rekonstrukciója után mindenekelőtt az érdekelt, hogy a kibővített anyag révén közelebb jutunk-e Zárkák 1526 előtt birtokolt okleveleihez. Másként fogalmazva, a 18. században tulajdonukban lévő Mohács előtti oklevelek hűen tükrözik-e korunkra annak a levelesládának a tartalmát, amely a késő középkorban a család birtokában volt. Erre a kérdésre választ keresve gyűjtöttem ki az okiratokból például a családtagokra, illetve a birtokokra vonatkozó adatokat, majd ezeket — korántsem a teljesség igényével — szembesítettem más archívumok anyagával. Az alábbiakban ennek eredményeit ismertetem. És jóllehet valóban a régi levéltár, főként annak létrejötte, tartalma, középkorkutatáshoz való felhasználhatósága érdekelt, viszonylag sok sporadikus adat került a kezembe a különböző családtagokról. Bár a Bevezetőben már jeleztem, hogy nem családtörténetet írok, az összegyűlt adatokat alább mégis röviden bemutatom. Egyrészt azért, mert ennek alapján a birtoktörténeti rész is könnyebben követhető. Másrészt pedig azért, mert jóllehet rendelkezésemre álltak Nagy Iván, Borovszky Samu, Balogh Gyula illetve Szluha Márton genealógiai munkái,66 jóval több forrást tudtam hasznosítani, mint a fenti, alapvetően összefoglaló művek szerzői tették. A családtagok leszármazására vonatkozóan azonban nem végeztem módszeres adatgyűjtést, ez a jövőbeni kutatás feladata. 66 Nagy Iván XII. 314.; Borovszky S. — Sziklay J.: Vasvármegye 577.; Balogh Gy: Vasvármegye 159.; Szluha Μ.: Vas vármegye 167. Családtagok a középkorban Időben legkorábban Zarka Péter fia, Miklós tűnik fel. 1328-ban I. Károly király (Luxemburgi) János cseh uralkodó támogatásával III. Frigyes osztrák herceg és német király ellen vezetett hadat, majd őt és testvéreit a Lajta menti Bruckban
