C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A per alapját képező birtokok
A státuszper(?k) 27 holyiak vetettek szemet a birtokrészre. Sokat nem is haboztak, hanem felkérték azt Mária királynőtől, aki 1385. december 5-én Csaholyi Nagy János fia, Sebestyén érdemei fejében neki, apjának meg fiainak, Istvánnak, Györgynek és Dénesnek adományozta Vas Miklós mindkét nembeli magszakadásával királyi kézre háramlóit Vasmegyert.107 A Csaholyiak azonban nemcsak a néhai „Vasok” birtokrészét akarták elfoglalni, hanem megpróbálták az egészet megszerezni. A későbbi oklevelek alapján azonban tudjuk, hogy az iktatás nem járt sikerrel. Ebben közrejátszhatott az is, hogy a Csaholyiak nem igazán bontották ki a birtokrész felkérésekor az igazság minden árnyalatát, hiszen az jogosan a másik két családot illette volna. 107 Süttő Sz.: Anjou II. 298/525. sz. los DF 275 816. 109 DF 275 812. (1381. júl. 12.), vö. DF 275 813. (1381. okt. 6.). no Vö. Tringli I.: Középkori hatalmaskodások 410-411.; összefoglalóan lásd Uő: Hatalmaskodások 71-168. m DF 275 815. (1384. jún. 21.), vö. Süttő Sz.: Anjou II. 118/212. sz. (1384. aug. 8.; az oklevélben Pazonyi „de Pharo ” alakban szerepel - DF 275 814.). n2 A közgyűlés 1406. jún. 21-re volt meghirdetve, az utolsó oklevelet júl. 12-ről ismerjük (C. Tóth N.: Szabolcs megye 116.). Mivel a Csaholyiaknak direkt úton nem sikerült birtokon belülre kerülniük, ezért az adománylevelet időlegesen félretéve másik úton kísérelték meg azt. Sebestyén 1387. július 26-án — magánlevelében — kötelezte magát, hogy kifizeti azokat a bírságokat (a bírói és másik félnek járó részt is), amelyekben Pazonyi Lukács felesége, Rusint meg Pazonyi Péter leányai, Anna és Orsolya (Vas)megyeri István fiai, János, László és Pál ellenében a nádori jelenléten elmarasztaltattak.108 A levélben vállalt fizetési kötelezettség — részbeni — megértéséhez néhány évet vissza kell lépnünk az időben. A két rokonság / család közötti perre az első adatok 1381-ből ismeretesek, ekkor arról értesülünk, hogy (Vas)megyeri János fia Andrást és Vas Miklós özvegyét, Ilonát megidézték Csúri Mihály felesége, Erzsébet, Pazonyi Péter leánya, Katalin meg Pazonyi (!) Rusin t asszony ellenében.109 Három évvel később, 1384-ben már Vas István fiai, János, László és Pál pereskedtek Pazonyi Péter fia Lászlóval meg Péter leányaival, Annával és Orsolyával, valamint a már többször említett Rusint asszonnyal - az oklevélből annyi derül ki, hogy valamilyen jogtalan érdekérvényesítés, közkeletű nevén hatalmaskodás110 történt.111 1406. júliusában, a Perényi Péter máramarosi ispán által Szabolcs megye nemessége részére Karász falu mellett tartott bírói közgyűlésen112 ki
