C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A harmadik per (1377-1378)
A státuszper(?k) 19 hasonlóképpen az ilyen birtokok ügyében folyó többi perhez, az egyik fél által a tulajdonában lévő birtokok becsértéke szerinti eskütétel révén kellett volna dönteni. S mivel ebben az ügyben 1366-ban ez nem történt meg, így ők a birtokok becsűje hiányában rendes ítéletet nem tudnak hozni. A birtokok közbeesőjének elvégzésére pedig a királyi és hiteleshelyi emberek kirendelése szükséges. Az országbíró tehát megkérte a leleszi konventet tanúbizonysága kiküldésére, hogy annak jelenlétében a királyi ember 1378. február 9-én fogott bírák segítségével mérje fel és becsülje meg a három föld nagyságát, majd a feladat teljesítésének nyolcadik napjára a konvent tegyen róla jelentést nekik.71 71 Lásd a 10. regesztát. 72 Hajnik I.: Per jog 322. 73 Lásd a 8. regesztát. A leleszi konvent jelentése szerint először február 9-én Miklós fia, János és Mihály fia, Pál Megyer birtokára mentek ki, amelynek területét a halászó helyeken kívül öt ekealjra becsülték, illetve immáron a királyi kúriában - az évi jövedelem tízszeresét véve72 alapul — 185 márkára értékelték. A következő napon János fia, András és István fia, János Vasmegyer birtokán folytatták az eljárást, amelyet szintén a halászó helyeken felül négy és fél ekealjra és tizenkét holdra becsültek, ezenfelül találtak tizennyolc lakott és két pusztatelket (mansio), egyegy kápolnát és szárazmalmot; mindezek értékét pedig 256 márkában állapították meg utóbb. Végül február 11-én István fia, Mihály vezetésével Rád birtokot szemlélték meg, ennek területét szintén a halászó helyeken felül összesen két és fél ekealjra és tíz holdra becsülték, továbbá öt lakott és öt pusztatelket meg egy „fél” templomot találtak, ezek értékét utóbb 170 márkában jelölték meg.73 A leleszi konvent oklevelét az 1378. évi György-napon a felperesek nevében Gégényi Mihály fia, Pál és Megyeri István fia, János - egyúttal a Rádiakat is képviselve — mutatták be a személyesen megjelent Fekecs Miklóssal szemben. Szepesi Jakab országbíró az oklevelek ismételt megtekintése után úgy akart ítélni, hogy a felperesek a kezükön lévő földek becsült értéke alapján tegyenek esküt. A felperesek nyomban felajánlották, hogy tegyen esküt Fekecs Miklós, még pedig az ország szokása szerint a kezén lévő birtokok felének becsértéke szerint. Ezt azonban Miklós nem vállalta. Mindezek nyomán az országbíró a vele lévő főpapokkal, bárókkal és nemesekkel, azaz bírótársaival arra a döntésre jutott, hogy Gégényi Mihály fia, Pál, Vasmegyeri István fia, János, Rádi István fia, Mihály és János fia, Péter felperesek annyi emberrel, amennyi a megbecsült birtokok értékének a feléhez szükséges és amennyivel Fekecs Miklós esküjére bízták magukat, azaz háromszázhatod-magukkal nemesekkel kötelesek esküt tenni.
