C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A harmadik per (1377-1378)
20 Várjobbágyokból nemesek Az eskütársaknak természetesen nem arról kellett vallania, hogy a vitás földnek ki a valódi tulajdonosa, hiszen erről egyfelől nem kellett tudniuk, másfelől viszont — mint a jelen esetben, amikor messzi tájakról (is) érkeztek — nem volt és nem is lehetett biztos tudomásuk afelől, hogy ki a földek valódi birtokosa. A felperesek eskütársai tehát arról tettek esküt, hogy a földesküt tévő személy állításában megbíznak, vagy másképpen fogalmazva az eskütársak kezességet vállaltak a felperesek személyéért. Fontos szempont volt még, hogy a nemesek közötti perben az eskütársak csak nemesek lehettek (ezért szerepel a jelen perben is ez a kitétel). A per alatt lévő birtokok esetében az eskütársak számát azok becsértékével összefüggésben állapították meg: ahány márkára becsülték a vitás földet, annyi nemessel kellett az esküt letenni.74 A jelen esetben a három birtok értékét összesen 611 márkára becsülték, de mivel az országbíró csak a birtokok felére írta elő az esküt, így a földesküt tevő felpereseken túl 304 embernek kellett esküt tennie a Megyeriek és Rádiak szavahihetőségéről. De mi is az a földeskü és hogyan kellett letenni? 74 Hajnik L: Perjog 317-322. 75 Szőcs T.: Birtokperek és földeskü 52-61. 76 Lásd a 10. regesztát. Az első lépésként a királyi (vagy nádori, stb.) ember összehívta a birtok szomszédait és határosait, majd az ő, a másik fél meg a hiteleshelyi kiküldött jelenlétében az eskütételre kötelezett személy az előírt számú eskütárssal fedetlen fővel, nadrágövét megoldva és mezítláb a vitás földön állva egy marék földet a fejük fölött tartva egymás után elmondták az eskü előírt szövegét.75 Az országbíró döntésének megfelelően először Gégényi Mihály fia, Pál 1378. október 13-án Megyer birtokon kilencvenkét nemes, majd a következő napon Vasmegyeri István fia, János Vasmegyer birtokon százhuszonnyolc nemes, végül október 15-én Rád birtokon István fia, Mihály és János fia, Péter közül az egyik nyolcvannégy nemes társaságában volt köteles az ország szokása szerint a földesküt tenni arról, hogy elődeivel együtt Szent István király ideje óta nemes várjobbágy módjára birtokolja földjét és sohasem tartozott a szolgáltatással terhelt várnépek közé. Az országbíró intézkedése értelmében, ha az esküt leteszik, akkor a birtokaikat, amelyek jogosan megilletik őket, nemes várjobbágyi címen birtokolhatják a továbbiakban. Amennyiben viszont nem teszik le az esküt, akkor azokat vagy azt, amelyikre az esküt nem tették le, elveszítik és Fekecs Miklós tulajdonába mennek át. Az eljárás írásba foglalására és tanúsítására a leleszi konventet kérte fel Szepesi Jakab, akiknek az eskütétel nyolcadik napjára, azaz elvben 1378. október 20-ra kellett jelentést tenniük.76
