C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.13. Lezáratlan ügyek 89 1479-ben pedig felkérik Mihály milkói püspököt, érseki helynököt, hogy e joguk gyakorlását illetőleg tartson vizsgálatot, s ennek eredményéről állitson ki hiteles bizonylatot".520 A felsorolt adatok alapján a jegyzőkönyvben szereplő bejegyzés első felének értelmezése nem jelent problémát, hiszen „beleillik" a 14. század végén, 15. század elején tapasztalható folyamatokba, a második része (rendelkeznek a pápától engedéllyel) azonban már inkább felvet kérdéseket: a 15. század második felének közepéig a kanonokok végrendelkezése tárgyában - különösen annak fényében, hogy az esztergomi székeskáptalan magánlevéltára épségben átvészelte a történelem viharait - egyetlen olyan pápai kiadványt ismerünk, amelyet félig-meddig bevonhatunk elemzésünkbe: V. Márton pápa 1417. december 16-án a Konstanzban tartózkodó Esztergom-újvárosi János esztergom-szentistváni prépostnak - tizenhárom nappal a halála előtt521 - engedélyezte, hogy minden javáról szabadon végrendelkezhessen.522 János kérése valószínűleg a pápai udvarban való tartózkodásával (és halálával) függ össze: így kívánta biztosítani, hogy világi javai felől ne mások döntsenek - Esztergomban. 520 Kollányi F.: Esztergomi kanonokok xxiv-xxv., Uő: Az alsópapság végrendelkezési joga 101-102. 521 Esztergomi arch. 58. 522 ZsO VI. 1252. sz. 523 A bulla két példányban maradt fenn, szövegük alapján az egyiket Simon olvasókanonok a saját (csak a méltóság viselő kanonokok végrendelkezéséről szól, a továbbiakban „személyes" példány, DF 237331., a szövegében is mintha utólagos betoldások lennének), a másikat a testület érdekében (ebben nincsen a kanonokok esetében jelző, a továbbiakban „általános" példány, DF 237332.) állíttatta ki, lásd az eltérést alább. 524 Esztergomi arch. 33. 525 „nobis exhibita petitio continebat, quod in dicta ecclesia Strigoniensi quedam antiqua et a tanto tempore, de cuius initio hominum non est memoria, pacifice observata consuetudo fore dinoscitur, per quam intercetera quilibet canonicus dicte ecclesie (etiam in dignitate constitutum) de suis rebus et bonis testari potest et cum aliquis eorum decedit intestatus, predicti capitulum executorem seu executores, qui illius bona ad pias causas in bona conscientia dispensare habeat, deputare et eligere consueverunt" - DF 237331. - A zárójelek közötti rész a DF 237332. példány ból hiányzik. Az előbbi - személyre szabott - kiváltságot leszámítva az elsőség kétségkívül IV. Sixtus pápa 1478. október 20-i bulláját523 illeti meg: Trevisói (Vosich) Simon patraszi érsek és esztergomi olvasókanonok (1453-1482)524 előadta a maga meg a káptalan nevében az egyházfőnek, hogy „az esztergomi egyházban emberemlékezet óta békésen gyakorolt szokást, amely szerint a kanonokok javaikról végrendelkezhetnek és, ha valaki közülük végrendelet nélkül halna meg, akkor a káptalan választ végrehajtót vagy végrehajtókat, akik a javakat kegyes célokra lelkiismeretesen szétosztják".525 Majd kérte az egyházfőt, hogy
