C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)

Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv

86 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv rés,497 de esetében feltételezhetően feltüntették volna püspöki címét, így a vele történő azonosítást elvethetjük.) A vizitátor elrendelte mindkét intézkedés 25 napon belüli végrehajtását.498 A fenti adatok alapján a szövegrészlet lejegyzé­sének - gondolva itt most elsősorban Haraszti Ferenc éneklőkanonokra - min­denképpen 1400 előtt kellett megtörténnie. 497 Uo. 83. 498 „Super hoc dominus visitator commisit et mandavit, ut usque XXV dies futuros huiusmodi legata exequantur." - 217/8-9. 499 „Quod capitulum ecclesie Strigoniensis et ministri eius possunt de omnibus suis testavi" - 217/11-12. 500 „Item subiunxerunt iidem domini de capitulo consona voce, quod semper et ab eo tempore, cuius non est memoria hominum, fuit observatum in ipsa ecclesia Stri­­goniensi, quod ipsi domini de capitulo et ministri ecclesie habuerunt et habent de universis bonis suis mobilibus et immobilibus, tam intuitu persone, quam etiam beneficiorum suorum habitis et aquisitis liberam et plenam et absolutam potest­atem disponendi, legandi, testandi, prout unicuique eorum visum fuerit, in vita pariter et in morte, nulla super hoc preláti vel alicuius superioris licentia petita vel obtenta." - 217/14-21. 501 „Item habent indultum a papa, quod si quis ex dominis canonicis intestatus decedat, capitulum dat executores et illi disponunt de rebus suis, nec potest prelatus aliquo modo de talibus rebus se intromittere." - 217/22-24. 502 Az első erre vonatkozó adatunk az 1279. évi budai zsinatról van erre (Jaczkó S.: Váradi zsinat 161.). 503 Kollányi F.: A főpapok végrendelkezési joga 56-99. 1.13.2. A kanonokok szabad végrendelkezési joga A konkrét végrendeleti hagyomány ismertetése után új cím alatt,499 a kanono­kok úgy folytatták, hogy „mindig és emberemlékezet óta az esztergomi egy­házban az a szokás, hogy a kanonokok és az egyház szolgálói minden saját és javadalmuk után járó ingó és ingatlan vagyonukról szabadon és teljes joggal rendelkeznek, végrendelkeznek és hagyományoznak, miként mindenki láthat­ja, életükben és halálukban, és ehhez sem a főpap, sem bárki más felsőbbség engedélye nem kell."500 Sőt, mi több, „rendelkeznek a pápától engedéllyel arra, hogy ha kanonokok közül valaki végrendelet nélkül hal meg, akkor a káptalan végrehajtókat állít és azok rendelkeznek a javak felől, és a főpap ebbe semmi­lyen módon sem avatkozhat bele".501 A bejegyzésnek nem annyira a tartalma, mint inkább helye az, ami meglepő. Adódik a kérdés, miért nem a 49. válasz­ban, a káptalani statútumok ismertetése során osztották meg ezt az informá­ciót a vizitáló püspökkel? Az egyháziak végrendelkezési joga, noha nyilván régóta éltek e szabadság­gal,502 korántsem volt magától értetődő: amíg a főpapok a királlyal,503 addig

Next

/
Thumbnails
Contents