C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.13. Lezáratlan ügyek 87 a székes- és társaskáptalanok tagsága, továbbá a plébánosok és egyéb javadalomviselők jellemzően a megyéspüspökkel, illetve a prépostjukkal504 szemben kényszerültek megvédeni azt. A tárgyunknál maradva, az okleveles forrásokban leginkább arra vannak adataink, hogy a főpapok a kanonokok panaszai nyomán megerősítik azok szabad végrendelkezési jogát.505 504 Vö. Kollányi F.: Az alsópapság végrendelkezési joga 87-94. - Mályusz Elemér munkájában öt kanonoki végrendeletet ismertetett könyvében, de a végrendelkezési jogról nem írt, úgy tűnik, magától értetődőnek tartotta (Mályusz E.: Egyházi középréteg 84-91.). 505 Kollányi F.: Az alsópapság végrendelkezési joga 95-113. 506 Esztergomi arch. 255. (1390-1391). 507 C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 60-61. 508 Hegedűs A.: V. Miklós 175. 509 „Aliasque litteras eiusdem domini Nicolai archiepiscopi, in quibus decernebat de consuetudine canonicis et beneficiatis prefatis de bonis ipsorum propriis posse testari et in ultimis libito voluntatis ipsorum disponere exhibebat." - Batthyány I.: Leges ecclesiasticae III. 286. (ZsO I. 1499. sz., DF 228133.) 510 Uo. 511 C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 152., Oklevelek 8. sz. (269/34-270/8. sorok). A vizitáció elvi lejegyzésének időpontja (1397) idején több magyarországi káptalanban is felmerült a szabad végrendelkezési jog gyakorlásának kérdése. Az 1390. évi Szent Adalbert ünnepén (ápr. 23.) tartott esztergomi egyházmegyei zsinaton a pozsonyi társaskáptalan testületé nevében három kanonok tett panaszt prépostjuk, Zámbó Lőrinc ellen. Elmondásuk szerint a prépost - többek között - korábbi társaik végrendeleteinek végrehajtását akadályozza, a kánonok, rendelkezések és szokások ellenére javaikat lefoglalja és saját hasznára fordítja. Kanizsai János érsek az ügy elintézését Leonardo de Pensauro vikáriusra506 bízta.507 A kanonokok állításuk bizonyítására a korábbi érsek, Miklós (1358-1366)508 oklevelét mutatták be, amelyben az esztergomi érsek biztosította a kanonokoknak és javadalmasoknak, hogy továbbra is szabadon végrendelkezhetnek javaikról.509 A vikárius az érsek oklevelének figyelembevételével, amely szerint az a korábbi szokások értelmében megilleti őket, megerősítette a pozsonyi kanonokok és javadalmasok végrendelkezési jogát.510 Alig három évtized múlva, az újdonsült prépost, Sóvári Sós László (1421-1429) szintén öszszeütközésbe került a testülettel a végrendelkezési jog kapcsán. A pozsonyiak a prépost ellenében folytatott nagy perükben, az 1424. május 10-én benyújtott kiegészítő vádpontok között azt is szemére vetették Sós Lászlónak, hogy annak ellenére, hogy privilégiumuk van a szabad végrendelkezési jogukról, mégis a maga számára foglalja le a kanonokok végrendeleti javait.511 A perben kijelölt bírók, Vicedomini Máté esztergomi olvasókanonok és Bodonyi Domokos esztergom-szentistváni prépost 1425. január 20-án - hasonlóképpen a többi vádponthoz - ebben is a prépostot marasztalták el, azaz megerősítették a pozsonyi
