C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.12. A kanonokok „panaszai" 81 akkor a mondott összeg a székeskáptalant illeti, és ezért nekik kell a fentiekről gondoskodniuk.466 successibus et sospilate nostris, et tandem nobis de hoc seculo transmigratis pro anime nostre refrigerio et salute, feria tertia singulis ebdomadis unam missam in altari Beate Marie Virginis in dicta ecclesia Strigoniensi constructo, immediate post primam decantare et celebrare teneantur." - Uo. 466 „In casu vero, quo archiepiscopus pro tempore constitutus circa premissa tepidus esset et remissus, ac dictos duodecim presbiteros modo premisso in mensa sua archiepiscopali fovere, nutrire et tenere recusaret aut non curaret, extunc huiusmodi nostra donatio predictorum quadringentorum florenorum auri de dictis civibus et populis Strigoniensibus modo premisso provenire debendorum ad capitulum ecclesie Strigoniensis prelibate devolvatur, derivetur, et exnunc, prout extunc eosdem quadringentos florenos auri ipsi capitulo ecclesie Strigoniensis damus et deputamus effective administrandos, sic videlicet, ut dictum capitulum dictos duodecim presbiteros preter, ut ultra duodecim prebendarios, qui in dicta ecclesia Strigoniensi pro cultibus divinis et horis canonicis ibidem decantandis et peragendis ab antiquo sunt deputati et habentur, modo premisso conservare et tenere, et dictam missam ordine iam declarato per eosdem celebrari facere debeat, sit adstrictum et obligetur." - Uo. 467 ZsO VI. 852. sz. 468 ZsO IV. 1534. sz., vö. C. Tóth N.: A király helyettesítése 289., 311. Az oklevél kibocsátása és a vizitáció felvétele között alig néhány nap telt el: itt és most ecsetelhetnénk a gyors végrehajtást és ügyintézést, hiszen a vizitátor 1397. június elején nemcsak a szervezet létrehozását, hanem már a megszűnését is írásba foglalta. A szövegből ezenfelül az is egyértelmű, hogy a tizenkét pap tevékenysége azért szűnt meg, mert az uralkodó halála után - legkorábban másnap, 1437. december 10-én, de mivel a Márton-napi cenzusról van szó, inkább 1438. november 11-e után - nem fizették a nekik járó összeget. A szöveg azonban homályban hagyta azt, hogy ki nem fizetett: az érsek vagy a város? Az első, húsz évvel későbbi nyom arra utal, hogy a város feledkezett el az adó átadásáról: Zsigmond király 1417. augusztus 29-i, Konstanzban kelt oklevele szerint az uralkodó Kanizsai János esztergomi érsek panasza nyomán megtudta, hogy a korábban a királyi kincstárnak járó, de általa az érseknek és utódainak - egyházi szolgálatokra - adományozott 400 forintos collectát a város évek óta nem küldi el, ezért megparancsolta nekik az összeg megfizetését.467 A levélben leírtak némileg meglepőek, mivel Zsigmond király külföldi távolléte idejére kinevezett vikáriusok egyike éppen az érsek volt, és feladataik közé tartozott a királyi jövedelmek, így a királyi városokból származóké behajtása is.468 Későbbi adataink szintén a nemfizetés mellett szólnak: az Eitzinger Ulrik által 1453. körül összeállított királyi jövedelemjegyzék szerint Esztergom királyi városa évi 400 forintot fizet(ett) a kincstárnak, és ugyanennyit kellett fizetniük 1490-ben is, ezután azonban csökkenhetett az adójuk, mert 1494-ben 350,
