C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
68 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv mével kerül elénk,356 ugyanezen oklevél méltóságsorában már Tamás áll honti főesperesként.357 Javadalmát 1418 április elejéig viselhette, hogy aztán a június vége már a nyitrai főesperesség élén találja,358 amelyet haláláig, 1430. április 8-ig viselt.359 Közben rövid időre, 1423 decembere és 1425 január eleje között esztergomi vikárius volt.360 356 Esztergomi arch. 64. 357 Uo. 82., 221. 358 Uo. 97. 359 Uo. 360 Esztergomi arch. 257., személyére összefoglalóan lásd C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 233. 361 Budský, D.: Processus iudiciarius, a kéziratok felsorolásával. 362 Körmendy K.-C. Tóth N.: Collegium Christi 154. 363 Gábor Gy: Adatok a könyvirás történetéhez 309-310., Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 7., 17., Mészáros I.: A középkori Collegium Christi 353. 364 Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 7. Pöstyéni Tamás személye a kollégiumalapító Budai Jánoséhoz a „prágai perrendtartáson" keresztül kapcsolódik, amelyen viszont az eddigi alapítási évszámok nyugszanak. De miről is van szó? A Processus iudiciarius secundum stilum Pragensem szerzője Nicolaus (Mikulaš) Puchnik, 361 aki a prágai egyetemen magister artium, licenciatus decretorum fokozatot szerzett. 1382-től ugyanott a kánonjog tanára, 1389-1390 között az egyetem rektora, közben pedig a prágai érsekség officiálisa (1383-1395), majd vikáriusa (1395-1402). 1402- ben, nem sokkal halála előtt prágai érsekké nevezte ki IX. Bonifác pápa. A Pro cessus iudiciarius^ még gyakorló kánonjogászként 1386-1389 között készítette el kézikönyvnek szánva a prágai érsekség számára, a műnek ma 15 másolata ismert Európa 12 könyvtárában.362 Az eddigi szakirodalom - röviden összefoglalva - a következőket állította: a Processus iudiciarius Pragensis legvalószínűbben 1386-ban készült, hat darab - akkor ismert - másolata közül két példány, a Göttingenben és a Königsbergben őrzött, az elveszett magyar másolat alapján készültek. Az eredeti prágai könyvet Budai János átdolgozta a magyar viszonyoknak megfelelően (a Prága helynevet mindenhol átírta Esztergomra), és azt Pöstyéni Tamás másolta le 1396 körül.363 Mindezen adatokból, továbbá, hogy Tamás 1395-ben kezdett a prágai egyetemre járni, adódott Körmendy Kinga következtetése, amely szerint „ha Budai János mint barsi főesperes nem azonnal alapítja a kollégiumot, ami valószínű, és Pöstyéni Tamás nem rögtön az alapítás évében megy Prágába, akkor az 1394-es év látszik a megközelítő alapítási évnek."364 Mindezek fényében tehát a Kollégium alapítása szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy hol és mikor történt a másolás? Lássuk először a kiindulási pontot, a kötet kolofonját: „A perrendtartás (másolását) befejezte Márton-nap másnapján Pöstyéni Tamás, a Budai János barsi főesperes és esztergomi kanonok által alapított Krisztus szegényei kollégiu
