C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.10. Collegium Christi 69 mának első diákja, Istennek hála".365 A kolofon szerint tehát Pöstyéni Tamás, a Kollégium primus studense ismeretlen év november 12-én fejezte be a kötet másolását. A szövegben, mint ahogy az egész kötetben, sehol sem szerepel évszám. A másolás éve egyedül Gábor Gyulánál található meg - amelyet aztán átvettek tőle -, aki azt írta, hogy „körülbelül 1396-ban leíratta az eredetit hazai használatra Budai János barsi főesperes, esztergomi kanonok".366 Véleményét sajnos nem indokolta. 365 „Finitus est autem iste processus iudiciarius secundo die festi beati Martini confes soris, per Thomam de Pyschan, collegy pauperum Christi, facti per magistrum Joannem de Buda, archidiaconum Borsiensem et canonicum in ecclesia Strigoniensi, studentem primum, deo gratias." - Gábor Gy: Adatok a köny virás történetéhez 310. 366 Uo. 309. 367 Erdő Péter egyértelműen Pöstyéni Tamást nevezi meg a kötet átdolgozójának, amely munka Esztergomban zajlott (Erdő P.: A középkori officiálisi bíráskodás 93.). 368 Gábor Gy.: Adatok a könyvirás történetéhez 310. 369 Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 17-18., Csontosi J.: Göttingeni kutatások 274-275. - A Rationaléra lásd Körmendy K.: Studentes 67-69. - A prágai egyetemen készült magyar vonatkozású kéziratokra és könyvekre lásd Haraszti Szabó P.: Books and their creators. 370 Lásd fentebb, korábban 1386-ra datálták (Gábor Gy.: Adatok a könyvirás történetéhez 309.). Mindezek után további kérdések merülnek fel az elveszett másolattal kapcsolatban. Hol történt a másolás? Prágában vagy Esztergomban? Tulajdonképpen kimutatható-e bármiféle szerepe Budai Jánosnak a perrendtartással kapcsolatban? Itt nem másra gondolunk, mint amit eddig Gábor Gyula cikkét olvasva nem mindenki367 gondolt végig: a kolofonban szereplő szöveget már a kezdetektől félreértették és félreértelmezték, azaz Budai Jánosnak tulajdonították a Processus szövegét (vö. a göttingeni példány tartalomjegyzékével: Valde utilis et noviter collectus tractatus secundum stilum modernum de processu iudiciario magistri Johannis de Buda Archidiaconi Borsiensis et canonici in ecclesia Strigoniensi)368 holott ilyenről szó sem esik annak szövegében. Budai János neve a történetbe alapvetően két úton került: szerepel mint a Krisztus-kollégium alapítója, illetve hogy Budai Jánosnak ismerjük egy Rationale nevű azóta szintén elveszett munkáját. E két adatból aztán a kutatás azt a következtetést vonta le, hogy a prágai rendtartást a barsi főesperes dolgozta át a hazai viszonyoknak megfelelően.369 Mindezekkel szemben annyi állítható, hogy a Processust Tamás másolta le és cserélte ki a cseh helynevet magyarra. Mindezt az időrend is alátámasztja. Az eredeti kötet elkészültét VI. Orbán pápasága (1378-1389) idejére, azon belül is 1386 és 1389 közé szokás tenni.370 Budai Jánost nemcsak a másolat kolofonja, hanem prágai tartózkodása is kizárja az értelmi szerzők közül: utoljára 1385-ben említik Prágában, 1391-ben már biztosan itthon van. Ellenben Pöstyéni Tamás 1395-ben érkezett meg a városba, ekkora már „híre mehetett" a kötet használhatóságának, s az egyetemista dönthetett úgy, hogy