C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
58 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv életben volt.295 Másfelől, mi szüksége lehetett az esztergomi őrkanonokság birtokairól szóló oklevélre? Végül a harmadik gyanús dolog, hogy Csanád érsek oklevelén csak egyetlenegy pecsét függött, holott az eredetin két függőpecsét volt!296 A fentieket összefoglalva a következőket mondhatjuk: Ibrányi István - éppen abban az évben, amikor Bakóc Tamás érsek jogügy igazgatójaként is tevékenykedett297 - hozzákezdett a hivatalához tartozó jövedelmek feltárásához,298 e tevékenysége közben akadhatott a kezébe Csanád érsek 1335. évi oklevele is. Az őrkanonok valószínűleg jövedelmeinek növelése céljából dönthetett úgy, hogy felhasználva kancelláriai gyakorlatát,299 megpróbál „kerülő úton" szert tenni további bevételekre: a privilégiumon függő érseki pecsétet valószínűleg levágta és az általa készített példányra függesztette, majd azt először 1516-ban pátens, 1520-ban pedig privilegiális formában átíratta. Ráadásul az utóbbi esetben némi fantáziát is csempészett a dologba, hogy ne neki kelljen a hamis oklevelet bemutatnia: felkérte földijét, Fancsikai Ferencet, akit szintén jól ismerhettek a kúriában, hogy a fenti kis történet keretében ő írassa át azt. A konspiráció, noha az eredeti célt nem érte el, napjainkig rejtve maradt. Ugyanakkor roppant érdekes, hogy a vizitáció idézett szövege szerint az őrkanonok arról beszélt, hogy negyedik éve nem kapja meg a tizednegyedeit: a hamis oklevél két átíratása között pedig éppen ennyi idő telt el. Ezek alapján tehát a mondott „panasz" akár 1520-ban is belekerülhetett a vizitáció szövegébe. 295 Ugocsa m. okit. 134., 150. sz., Perényi okit. 810. sz. 296 Vö. DF 237973., Solymosi L.: Az esztergomi őrkanonok oklevelei 290. 3. sz. 297 DF 236565. (1516. X. 15.). 298 így például 1516. VIII. 18-án Úrkuta földdel kapcsolatban Szécsi Dénes érsek 1459. VIII. 13-i oklevelét íratta át a királlyal (DF 238009.). 299 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 410. 300 „et deputare octo clericos ad cantandum psalterium circa ipsum sepulcrum et huiusmodi clericis psallentibus magister curie archiepiscopalis consuevit pro laboribus providere de una marca denariorum communis monete, et illis diebus, quibus cantatur psalterium, de victualibus providere" - 184/23-27. 301 Fraknói V.: II. Lajos és udvara. 1.8. Az érseki tisztségviselők Az őrkanonok-helyettes hivatali (officium succustodis) feladatainak ismertetésekor arról értesülünk, hogy az alőr által kijelölt nyolc klerikus az érseki udvarmestertől alkalmanként egy dénármárka, illetve élelmiszer ellátásban részesül.300 Ezúttal azonban nem a jövedelmek jelentik a problémát, hanem az azt átadó tisztségviselő megnevezése: érseki udvarmester. Jóllehet a magyar forrásviszonyok nem kedveznek különösebben a különböző udvarok működésének és felépítésének vizsgálatának, ennek ellenére a késő középkori királyi udvartartás működését ma már viszonylag jól ismerjük Fraknói Vilmos,301 Fó-
