C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.7. Az őrkanonok „panasza" 55 1.7. Az őrkanonok „panasza" A jegyzőkönyv a méltóságviselő kanonokok sorrendje mellett tartalmazza azok feladatait és jövedelmeiket. Az őrkanonok feladatait soroló rész végén a szöveg átvált egyes szám harmadik személybe, és az őrkanonok sérelmét ismerteti: „az őrkanonok elpanaszolta, hogy a méltóságához tartozó Pozsony megyei negyedeitől, amelyeket annak idején az esztergomi érsekkel Zellő és Rendő falvakért cseréltek el, mint mondta, a tizedszedők rútul megfosztották, mert időközben, alighogy nagy fáradtsággal és költséggel megszerezte a negyed negyedét, már negyedik éve semmit nem kap belőle, ezért kérte azt visszaállítani".282 A mondott két Nógrád megyei birtokot még IV. Béla király adományozta 1244/5-ben az akkori esztergomi őrkanonoknak, illetve általa az őrkanonokság részére.283 Az oklevél szerepel az őrkanonoki levéltár 1421. május 7-én készült leltárában, s ugyanitt, a 3. tétel alatt található egy másik, Csanád esztergomi érsek által jegyzett oklevél is, amelynek tartalmi regesztája bizonyos, az őrkanonoksághoz tartozó negyedekről (super quartis custodie ecclesie Strigoniensis) szól. 284 (Az oklevél közben egy másik, a pozsonyi káptalan tizednegyedeire vonatkozó ügyben is előkerült már, így szerencsésen kapcsolódott össze a két téma.)285 A szóbanforgó forrás szerint Telegdi286 Csanád érsek 1335. április 1-jén János esztergomi őrkanonok avagy kincstárnok287 panaszára, amely szerint az őrkanonokság jövedelme nem éri el az évi 10 ezüstmárkát, a tisztségéhez csatolt Nógrád megyei Zellő és Rendő birtokaiért cserébe átadja neki a felsorolt falvak - az ottani papok tized-tizenhatodának sérelme nélkül - a tizednegyedét.288 Csanád érsek oklevelét Vajai Ibrányi István esztergomi őrkanonok289 Perényi Imre nádorral 1516. április 30-án, Bátori István nádor282 „Item conqueritur dominus custos pro quartis, quas dignitas sua habet in comitatu Posoniensi, pro quibusdam villis Zelen videlicet et Rendve, in concambium domino archiepiscopo datis, nam dicit, quod valde fraudatur per decimatores, quia interdum vix cum magnis laboribus et expensis potest habere quartam quarte, imo per quatuor annos proxime preteritos nihil omnino habuit, et hoc petit reformari/' -183/8-13. 283 MES I. 381., Reg. Arp. 905. sz., vö. Solymosi: Az esztergomi őrkanonok oklevelei 290. 19. sz. 284 ZsO VIII. 494. sz., vö. Solymosi: Az esztergomi őrkanonok oklevelei 290. 3. sz. 285 Vö. C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 163-175. 286 Arch. 1301-1457. 1. 63. 287 Esztergomi arch. 45. (1335-1342). 288 Anjou XIX. 165. sz., Solymosi L.: Az esztergomi őrkanonok oklevelei 290. 3. sz., mindkettő a példányok és kiadások felsorolásával. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kiadások sem egyformák: Fejér György (Fejér VIII/4. 103.) és Knauz Nándor (EFB 82.) az eredetit, Dedek Crescens Lajos (MES III. 258.) pedig az átírásból adta ki az oklevelet. 289 Esztergomi arch. 49. (1511-1528).
