C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
38 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv dologra ki kell térni.143 A kanonokok többek között említették - az Esztergomból nézve - a Duna túlpartján fekvő káptalani falvakat (Nomina villarum ultra Danubium) és különböző jövedelmeket is, eszerint az ő birtokukban volt Ebed, Nána, Kistata, Gyarmat, Patacs, Páld, Keszi, Damás, Baráti, Gyerk, Németi, Szebelléb, Ság föld, a Komárom melletti Agyagos nevű halászóhely, esztergomi malmok és fürdő, a Kis-Duna partja,144 és végül külön bekezdésben a Kürt falura vonatkozó információ áll.145 143 Részletesebben, mivel a vizitáció keltezését nem érinti, nem a jelen, hanem a 3. fejezetben szólok. 144 Kollányi F.: Visitatio 82., Kollányi F.: Esztergomi kanonokok xi. 145 A felsorolt birtokok elhelyezkedését lásd a Registrum Strig. 17. oldalán lévő térképen. 146 „Item Kyrth circa Sempthe noviter acquisitum, quod est donatum ipsi capitulo per Nicolaum de Nittria hoc pacto, ut in die animarum ipsum capitulum faciat legere tres missas et tria psalteria pro refrigerio anime donatoris." - 168/7-9. 147 Bónis Gy: Jogtudó értelmiség 131., C. Tóth M.: Mária királyné és udvara 246. -1375- ből ismerjük teljes rokonságát: Móric fiát, néhai Istvánt, Péter fiát, Jánost, valamint Miklós fiait, Jánost és Pált, akinek fia az 1393-ban szereplő Miklós jogügyigazgató (DF 248897.). 148 DF 238614. (ZsO I. 3183-3184. sz.), az 1394. évi iktatás: DF 238615. 149 ZsO VII. 2037. sz. 150 Esztergomi arch. 24. 1.5.1. Kürt birtok „Továbbá Sempte környékén Kürt birtok új szerzemény, amelyet Nyitrai Miklós adott a káptalannak azzal, hogy a káptalan minden év augusztus 16-án köteles három misét, három zsoltárt lelki üdvéért elmondani."146 A mondott Nyitrai Miklós nem ismeretlen személy a korszakban, más forrásainkban Kürti néven szerepel, és 1388 és 1395 között királyi és királynéi (királynői) jogügyigazgatóként tevékenykedett a királyi kúriában.147 Az adományozásról szóló oklevél fennmaradt, eszerint Miklós névadó birtokát, a Nyitra megyei Kürtöt (Kyurth vocatam populosam penes Sempthe adiacentem) 1393. november 1-jén adta a káptalannak a vizitációból már megismert kötelezettséggel.148 Az itt leírtak (noviter acquisitum) viszont arra utalnak, hogy az adományozás után nem sokkal, azaz akár 1397-ben is megtörténhetett az egyházlátogatási jegyzőkönyv vonatkozó részének írásba foglalása. Ugyanakkor a birtokkal kapcsolatban felmerülő további információk óvatosságra intenek minket. Kürt birtok 1420-ban még a káptalan birtokában volt, ekkor Péter esztergomi nagyprépost élete tartamára bérbe vette a kanonoki testülettől azzal, hogy saját költségén három év alatt rendbe hozza.149 A bérlet nem sokáig tartott, mivel a prépost 1421. május 11-én elhunyt.150 Ha mármost további adato
