C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.4. Az esztergomi érsekség és székeskáptalan 1403-ban 35 nem tudták.112 Ellenben egy hónappal később, november 4-én már királyi kézen volt a vár. A változás minden bizonnyal annak nyomán következett be, hogy a Kanizsaiak is behódoltak a királynak. Erre valamikor október végén-november elején került sor,113 amikor az uralkodó híveivel Székesfehérváron114 tárgyalta meg a lázadás eseményeit és határozták el a további tennivalókat. (Ennek írásos formában is megmutatkozó következménye a koronázóvárosban kibocsátott adomány- és birtokelkobzó oklevelek hosszú sora.) János érsek és testvérei, illetve embereik részére szóló kegyelemlevelet 1403. november 4-én adta ki az uralkodó,115 de ezért - a kegyelemlevél kiállítási díján felül is - komoly árat kellett fizetniük. 112 Eberhard Windecke krónikájában azt írta, hogy 36 heti(!) ostrom után foglalták el a király csapatai várat (Windecke 30.). 113 1403. X. 29. (ZsO II. 2677. sz.) 114 Itineraria 1382-1438. 81. 115 ZsO II. 2700. sz. - Szécsényi Kónya bán fia, Simon ajtónállómester keltezetlen levelével, amelyben tudósította damásdi (Hont m.) várnagyait, hogy az érsek és a király között létrejött az egyezség (Uo. 2706. sz.). 116 ZsO II. 2698. sz. 117 ZsO II. 2699. sz. 118 ZsO II. 2727. sz. 119 DF 249003. (ZsO II. 3124. sz.) 120 Legújabban lásd Consistorialia xxxv-xxxvi., illetve az országgyűlésre lásd C. Tóth N.: A főpapi székek betöltése 108. Zsigmond király a polgárháború idejére, illetve annak befejezéséig királyi kezelésbe (ad potestatem, gubernationem et manus nostras regias) vette az esztergomi várat, illetve az érsekség Kákát, Szalka, mindkét Szőgyén, Verebély, Cétény, Tardoskedd, Gúg, ízbég, Mocsa és Venéce nevű birtokait. Egyúttal biztosította a székeskáptalant, hogy a mondott falvakból nekik járó tizedet továbbra is beszedhetik, valamint más birtokukat rendelkezése nem fogja érinteni.116 Ezzel együtt az érseknek is megígérte, hogy a lefoglalt javakon kívül más birtokot nem vesz el tőlük, továbbá a tizedet a királyi jövedelmekből is ki fogja adatni.117 Másnap, november 5-én kiadott általános parancsával Zsigmond ugyanerre szólított fel mindenkit az érsekség tornai tizedkésében.118 A jövedelmek elapadása mellett a joghatósága is csökkent az érseknek: 1404. április 18-án a Pozsonyban tartózkodó király Uski János pozsonyi prépostot és budai plébánost, királyi titkoskancellárt, valamint a két egyházban és nekik alávetett helyeken lévő egyháziakat kivette az érsek, a vikáriusai és tisztségviselői joghatósága alól és közvetlenül a maga fennhatósága alá rendelte.119 (Az oklevél kiállítása minden bizonnyal szorosan összefügg az ekkor zajló országgyűlés ideje alatt április 6-án ugyanitt kibocsátott rendelettel, az ún. „királyi tetszvény" [placetum regium] jogával, amelyben a király deklarálta, hogy egyházi javadalmat csak az ő hatalmából és hozzájárulásával lehet elnyerni.120 A szóban forgó oklevél e határozat egyfajta végrehajtási utasításának is tekinthető.) Mindezek mellett
