C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
36 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv még az isteni gondviselés sem kedvezett Kanizsainak, történt ugyanis, hogy az általa alapított Szűz Mária-kápolna igazgatója, Lukács fia, Kis Balázs valamikor az 1402. év végén (esetleg 1403 elején) elhunyt.121 Az uralkodó értesülve erről, Alcsebi Miklós fehérvári préposttal lefoglaltatta a kápolna Hont megyei birtokokból származó jövedelmeit és a királyi kincstár részére (pro nostra camara regia) hajtatta be, és azokat csak 1405. április 30-án, amikor az érsek kinevezte Esztergom-újvárosi János polgár fiát, Péter kanonokot, adta vissza.122 121 Utoljára 1402. X. 20-án szerepel (Esztergomi arch. 113.). 122 EFB 39. (Esztergomi arch. 113.) 123 ZsO II. 3608. sz. 124 Arch. 1301-1457. 1. 69. - Talán nem nagy merészség azt állítani, hogy erdélyi vajdai kinevezése (1409. X. 23. [Uo. 14.]) után adta át az egri püspökséget rokonának, Stiborici Stibornak. 125 Vö. Arch. 1301-1457. 1. 64. 126 ZsO II. 4714. sz. 127 C. Tóth N.: Vas megyei adókerülők 678. 128 C. Tóth N.: Az esztergomi szék üresedése 893. 129 ZsO II. 5849. sz. 130 ZsO II. 6312-6313. sz. Az érsekség várának és birtokainak királyi kézbe vétele természetesen nem jelentette azt, hogy azok a király közvetlen birtokában is maradtak. Zsigmond valószínűleg már ekkor a volt erdélyi vajda kezelésébe adta a várat és a falvakat, noha erre csak az idézett 1405. január 13-i adatunk van. E szerint Stibor mint az érsekség (és az egri püspökség) kormányzója123 irányította a birtokügyeket, azaz szedette be az érseket (és a püspököt) illető jövedelmeket a királyi kincstár részére. Forrásaink egyelőre nem teszik lehetővé annak meghatározását, hogy meddig volt mindkét egyházmegye kormányzója, az egrit ugyanis 1409. március 14-én124 még viselte, viszont az esztergomira125 nincsen több adatunk, jóllehet 1406 májusában még királyi kézen volt a vár.126 Stibor a későbbi adatok fényében azonban nem csak a királyi oklevélben felsorolt járandóságokat hajtotta be, hanem a fentebb idézett királyi jövedelmek - kamarahaszna127 és a pénzverés (pisetum)128 - és a más birtokosok javaiból járó tizedek sem kerültek az érsek kezébe. Legalábbis erre utal Zsigmond király 1407. december 19-i ígérvénye. Ebben az uralkodó vállalta, hogy 1409. január 1-jétől (kiemelés tőlem - C. T. N.) rendben át fogja adni az érseknek, illetve utódainak a királyi jövedelmekből neki járó részt.129 A másik erre utaló jel, hogy 1408. szeptember 1-jén egyrészt a Zólyom, Liptó, Turóc és Árva, másrészt a Komárom megye területén élő nemeseknek és birtokosoknak parancsolta meg az uralkodó, hogy engedjék meg az érsek embereinek a bor- és gabonatized beszedését.130 A helyzet normalizálódására utaló jelekkel azonban már 1406 júliusában is találkozni, amikor László, az esztergomi Szent László-egyház plébánosa vállalta, hogy megfizeti a minden kántorböjtkor esedékes, de 1403 óta nem fizetett cenzust
