C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
34 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv kancellárságát,102 hanem székhelyét és jövedelmeit is elvesztette, sőt a jelek szerint rövid időre még az érseki címétől is megfosztotta az uralkodó.103 102 Mályusz E.: Zsigmond király uralma 55. 103 1403. IX. 16. (Héderváry I. 119.). 104 „Cum ad expugnandum castrum Strigoniense, Johannis archiepiscopi ecclesie eiusdem pocioris videlicet contra nos insurgencium de quo plurima dampna et incendia indicibilesque devastaciones nostris regnicolis patrata fuere, cum eisdem Nicolao palatino et Johanne fratre suo aliisque nostris fidelibus accessissemus. Idem Nicolaus palatinus Johannesque frater suus cum ipsis aliis nostris fidelibus civitatem muratam archiepiscopi antelati castro sub eodem habitam viriliter expugnantes in predám converterunt." - HO VII. 442. (magyar fordítását lásd Kristó Gy: Középkori históriák 264.) - Vö. még Angelus bíboros, pápai követ 1403. IX. 1-jei, Zárában kibocsátott oklevelével, amely még általánoságban beszél az érsekség és a káptalan birtokainak elfoglalásáról (ZsO II. 2594. sz.). 105 1403. IX. 4.: „ad obsidionem castri Strigoniensis" - DL 58797. (ZsO II. 2598. sz.), vö. Raguzai okit. 846. (ZsO II. 2636. sz.). 106 Raguzai okit. 846. (ZsO II. 2636. sz.) - Eberhard Windecke szerint Makrai el is foglalta Pestet, és onnan szorította ki Stibor (nyitrai ispán [Arch. 1301-1457. II. 217.]) és de Nassis Zubor (budai várnagy [Arch. 1301-1457. II. 174.]), majd a városon kívül elfogták (Windecke 30.). 107 C. Tóth N.: Tisztségviselők itineráriuma 470. 108 ZsO II. 2628. sz. 109 ZsO II. 2641. sz. 110 C. Tóth N.: Luxemburgi Zsigmond 48-49. 111 Raguzai okit. 846. (ZsO II. 2636. sz.) A királyi sereg a Garai testvérek vezetésével augusztus végén szállta meg Esztergom városát és külvárosait, illetve zárta körül a várat.104 A király szeptember 4-én érkezett meg a városba és az ostromzár fenntartására további csapatokat rendelt oda, így Forgács Péter nyitrai ispánnak 300 lóra adott zsoldot, a szolgálat hosszát nem kikötve.105 Zsigmond pár napi ott tartózkodás után viszszatért Budára, hogy biztosítsa a várost és a várat a Dunától keletre gyülekező felkelőkkel szemben. Valamikor azután a hónap vége felé, de még 25-e előtt, Pest alatt a királyi sereg megverte a Makrai Benedek vezette csapatokat, a vezért magát pedig elfogták.106 Gyakorlatilag ezzel megteremtődött a harcok lezárásának lehetősége. A Hatvannál állomásozó erdélyi vajdák107 engedve a király, illetve követei rábeszélésének, szeptember 25-én fegyverszünetet kötöttek,108 majd október 8-án létrejött a fegyverletételi megállapodás is.109 (A felkínált lehetőséggel azonban nem mindenki élt, és a harcok még a következő évre is átnyúltak,110 de mi most ennek ellenére térjünk vissza a témánk szempontjából fontosabb kérdésre, az esztergomi érsek és érsekség, valamint a székeskáptalan sorsára.) Az előbbiekben az esztergomi várat úgy hagytuk hátra, mint amit körül zártak a királyi csapatok. Zsigmond király szeptember 30-i, Raguzának küldött levele szerint a várat továbbra is ostrom alatt tartották,111 de elfoglalni még
