C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 2. A „vizitációs" kötet egyéb bejegyzései
2. A „vizitációs" kötet egyéb bejegyzései A kötet - mint az elején már említettem - nemcsak az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvet tartalmazza: egyfelől már a legkorábbi összeállítás (15. század vége) során üresen maradt lapokra, az elejére és a végére egyaránt jegyeztek (vagy másoltak) be újabb és újabb szövegeket, majd annak végleges kialakítása idején (18. század közepe) további szövegek kerültek a kötet oldalaira. A vizitáción kívüli bejegyzések több csoportra oszthatók (ezek nagy része különböző kezek írása): szerepelnek benne esküminták a korai és későbbi évszázadokból (L, III. sz.), káptalani határozatok a 15. század végéről, a 16. század elejéről és végéről (V-X., XII-XIV. sz.), továbbá a nagyprépost és az olvasókanonok panasza az osztalékuk ügyében, illetve az arra adott káptalani válasz a 17/18. századból (II. sz.), valamint két oklevél. Az egyik Bakóc Tamás bíborosé, amelyben egy 1504. évi, a Szentháromság-oltár javadalmához tartozó szőlők adásvételéhez adta beleegyezését (XV. sz.), a másik Várdai Pál érsek 1530. évi privilégiuma, amelyben megerősítette a székeskáptalan újonnan hozott határozatait (XI. sz.). 2.1. Az esküformulák A vízjelek alapján a 18. század közepén létrehozott kötet elején, azaz a mai kötet 2-7. oldalain azonos kéz által írt szövegek (lásd a 12. táblázatot), mégpedig a székeskáptalanban kanonoki javadalmat elnyerő személy (canonicus), majd sorrendben az esztergomi szentszék élén álló vikárius (vicarius et iudex), az olvasókanonok (lector), a divisor, a tizedbérlő (arendator), a jogügy igazgató (sindicus et fiscalis) és a szentszéki (köz)jegyző (notarius publicus et ecclesiae metropolitanae Strigoniensis fori actuarius) eskümintája szerepelnek.619 A kanonoki utolsó mondatához egy másik - későbbi - kéz beillesztette még, hogy a kinevezett személynek esküt kell tennie a magyarországi katolikus klérius által II. Ferdinánd királlyal 1625-ben kötött megegyezés megtartására.620 A szóban- 619 Lásd az I. sz. alatt. 620 „Juro item, quod concordatum cleri Hungarici cum serenissima regia maiestate diplomatum regis nostri piissimi Ferdinandi secundi, anni 1625 contentum, observabo et pro meo posse observari curabo." -1. sz. (149/1-4.). - Vö. 1625. évi 23. te. (CJH III. 250-253.).
