C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 2. A „vizitációs" kötet egyéb bejegyzései
108 2. A „vizitációs" kötet egyéb bejegyzései forgó egyezség nem más, mint a főpapi hagyatékok kamarai lefoglalása miatt folyó évtizedes vita lezárása,621 amelynek eredményeképpen a király szabad végrendelkezést biztosított a főpapoknak bizonyos feltételek mellett: vagyonuk egyharmad részét szabadon bárkire és bármire, a kétharmad részét viszont papnevelésre és más egyéb kegyes célokra kellett hagyományoznia (a király elvárta, hogy végekre is jusson az összegekből).622 621 Kollányi F.: A főpapság végrendelkezési joga 133-161. 622 Uo. 162-164. - Ennek alkalmazását konkrét példán keresztül lásd Oláh P. R.-Tusor P.: Lippay testamentuma 330., 335-336. 623 Lásd a III. sz. alatt (153/25-155/15.). 624 Bunyitay V.: Váradi püspökség II. 209-213. 625 Bunyitay V.: Szent László király káptalana 181-182. 626 „notarius noster pro tempore constitutus iuramentum prestare teneatur, quod lit teras necessarias sub sigillo nostro capitulari emanandas fideliter et sine fraude conscribet et conficiet; et litteras ac litteraria instrumenta et copias litterarum nobis sine diminucione presentabit" - Bunyitay V.: Váradi püspökség II. 212., vö. Bogdándi Zs.: Két váradi hiteleshely 33. A korai, 15. század végén összeállított kötet elején, azaz a mai kötet Ilié. oldalain szintén esküminták találhatók,623 az öt különböző személy által leteendő esküket azonban három különböző kéz írta, ebből kettő inkább középkorinak, egy pedig kora újkorinak, de mindenképpen 17. század előttinek mondható (lásd a 13. táblázatot). Hasonló esküformulákat találunk a váradelőhegyi Szent István első vértanúról elnevezett társaskáptalan alapítása idején (1497 körül) összeállított statútumait624 bevezető sorok előtt: előbb az újonnan kinevezett kanonok, majd a dékán által leteendő eskü szövege szerepel.625 A káptalani jegyző hivatalba lépésekor szintén köteles volt esküt tenni, de ezt nem külön, mintaszövegként közölték, hanem tartalmilag öszszefoglalva felvették a statútumok 11. pontjába.626 (Több eskü fajtára nem volt szükség, mivel a nyolc tagú társaskáptalanban nem voltak méltóságviselő kanonokok.) Az öt minta közül a két eltérő „középkori" kézzel írt első a prebendariusoké (Forma iuramenti prebendariorum), a negyedik a kanonokoké (Forma iuramenti canonicorum). Az azonos, 16. századi kéz három mintát másolt be: az oltárosokét (Forma iuramenti altar istarum), a káptalan birtokai élén álló tiszttartókét (Forma iuramenti officialium capituli), végül pedig a káptalani jegyzőét (Forma iuramenti notarii). Az utóbbi alapján lehetőségünk nyílik a hozzávetőleges bemásolás idejét is meghatározni: a jegyző által elmondandó szövegben ugyanis szerepel a hivatalban lévő olvasókanonok, Ve-