C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.15. A káptalani statútumok 101 lalkoztak a felvallások (bevallások) kérdésével: a határozatok egyik címében (Passiones in porticu debent fieri) utalva arra, hogy a káptalan előtt tett bevallásokról kiállított oklevelek nem megfelelő kiállításából károk származhatnak,595 „úgy határoztak, hogy a nemesek vagy bármilyen helyzetű emberek által tett bevallásokra, amelyekről oklevelet kell kiállítani, a székesegyház előcsarnokában vagy a temetőjében kerüljön sor, mégpedig úgy, hogy legalább négy kanonoknak jelen kell lennie, közülük háromnak a pecsételéskor is ott kell lenni, hogy legyen, aki a bevallásra emlékszik és hitet tesz; másképp az okleveleket nem lehet megpecsételni."596 E rendelkezést a következő címben (Missans de sigillaribus habere debet portionem) még kiegészítették azzal, hogy „ha valaki a kanonokok közül, akár méltóságviselő, akár egyszerű kanonok, a misén van a pecsételés idején, az ugyanúgy kapja meg részét, mint az, aki részt vesz a pecsételésen. A bármi módon hiányzók pedig, akik a pecsételésen ugyan nincsenek jelen, de az egyházban tartózkodnak, semmit se kapjanak."597 595 „Item in fassionibus coram capitulo fiendis et litteris exinde emanandis, nisi debito ordine provideatur, multa pericula possunt evenire et damp na/' - 227/27-28. 596 „Igitur statutum est et ordinatum, quod fassiones, sive nobilium, sive aliorum cuiuscunque status hominum, super quibus littere capituli emanari debebunt, in porticu seu cimiterio ecclesie cathedralis adminus in presentia quatuor canonicorum fieri debeant, de quibus saltem tres in sigillatione litterarum presentes assint, qui de tali fassione recordentur et fidem faciant, alioquin littere huiusmodi non sigillentur." - 227/29-34. 597 „igitur statutum est et ordinatum, quod siquis dominorum de capitulo, sive in dignitate constitutus, sive simplex canonicus, missam cantaverit cum sigillationi insisteretur, talis sua portione gaudeat, veluti sigillationi interesset. Absentes autem quocunque modo, qui sigillationi non interessent, etiam si in ecclesia fuerint, nichil percipere debeant." - 228/4-9. 598 „ad venerabilium virorum dominorum nostrorum (!) de capitulo Strigoniensi et nos pro parte honorabilis capituli Posoniensis consideratio infrascripta pervenit, utrum canonici in minoribus constituti iuridice consiliis capitularibus et sigillationi interesse vel vocem in capitulo habere aut sigillales percipere debeant, litteratorie declarare deberemus." - ZsO X. 1075. sz. 599 Vö. Esztergomi arch. 256. (1411-1423). Az oklevelek pecsételési rendjéről a vizitációból szerzett ismereteinket ellenőrizhetjük egy ettől független forrás révén, amely ugyan konkrétan nem ebben a kérdésben született, de szerencsés módon érinti ezt gyakorlatot is. A pozsonyi társaskáptalan tagjai valamikor 1423 nyarán levelet intéztek az esztergomiakhoz, amelyben a következő kérdésükre vártak - talán az érsektől - feleletet: „vajon a kisebb papi rendeket felvett kanonokok jogosan vesznek-e részt a káptalani üléseken és vannak jelen az oklevelek pecsételésekor, valamint lehet-e szavuk a káptalani ülésen, illetve jár-e nekik pecsételési pénz?"598 Vicedomini Máté esztergomi olvasókanonok, az érseki szék üresedése idején a székeskáptalan által kinevezett (megerősített) vikárius599 augusztus
