C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS - A munka módszere - A munka szerkezete
Bevezetés 23 a káptalan bevételeit és kiadásait tartalmazó regisztrumok összeállítása is a mindenkori dékán feladatai közé tartozott.113 113 C. Tóth-Lakatos-Mikó: Pozsonyi viszály 46-47., vö. az URBK tételeivel! 114 Minderre lásd az egyháznál írtakat. 115 Minderre lásd az egyháznál írtakat, illetve C. Tóth-Lakatos-Mikó: Pozsonyi viszály 41 42. A testület tagjai közé tartozott a préposti templom plébánosa is, akit a város és a káptalan között 1302-ben létrejött megállapodás, illetve annak 1344. és 1348. évi megújítása nyomán a város választott a kanonokok közül, a prépost erősített meg és akit az esztergomi érseknek vagy vikáriusának be kellett bemutatni.114 A Pozsony város falain kívüli Szent Lőrinc-egyház kegyurai szintén a városiak voltak, s ugyan alkalomszerűen már a 14. században is találunk kanonokot a plébánia élén, de úgy tűnik, hogy a választás mikéntjéről csak 1415-ben született megállapodás a város és a káptalan között. List Miklós kanonok plébánossá választásakor ugyanis részletesen szabályozták mind az ő, mind pedig utódai kötelezettségeit. Ettől kezdve mindig a kanonokok közül kerültek ki a plébánosok e templom esetében is.115 A munka módszere Az archontológia elkészítésének menete viszonylag egyszerűnek mondható: az 1200 és 1462 közötti időszakból a pozsonyi káptalan saját kiadványait, majd a közjegyzők okleveleit tekintettem át a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának elektronikus adatbázisa alapján. Ezenfelül átnéztem a pozsonyi társaskáptalan magán- és országos levéltárát, az avignoni és római levéltárak nyomtatásban napvilágot látott anyagát. Az így egybegyült anyagból készítettem el az archontológiát. Természetesen igyekeztem az adattárba felvett méltóság- és tisztségviselőkre vonatkozó újabb irodalmat is összegyűjteni. Ugyanakkor azt mindenképpen hangsúlyoznom kell: a hiánytalan archontológia - értve ez alatt a megismerés magyarországi lehetőségeit, illetve a magyar forrásanyag sajátosságait - elkészítéséhez gyakorlatilag a vonatkozó időszak teljes forrásbázisának ismerete (lenne) szükséges. Mindez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy a kötet nem tart, illetve nem tarthat igényt a teljességre, mivel a forrásfeltárás (elsősorban a vatikáni kutatások és azok kiadása) révén biztosan előkerülnek majd további adatok is. (Ez az egyik fő magyarázata annak, miért nem az utóbbi évtizedekben megjelent káptalani munkák módszerével készítettem el az adattárat: a kanonoki életpályák megrajzolásához még sok adatra van szükség.) Az így létrejött, az elsődleges források segítségével összeállított archontológia remélhetőleg elősegíti a magyar és szlovák egyháztörténeti kutatásokat. A munka szerkezete Az adattár a testületet alkotó személyek neveit és a forrásokban megragadható javadalomviselésük adatait tartalmazza. Sorrendben előbb a kanonoksággal nem rendelkező prépostok, az egyszer említett éneklőkanonok, az őrkanonokok és a dékánok neve áll.
