C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS - A munka módszere - A munka szerkezete
24 A POZSONYI TÁRSASKÁPTALAN ARCHONTOLÓGIÁJA A prépostok által a helyettesítésükkel megbízott vikáriusok az adott időszak prépostjainak neve alatt kaptak helyet kisebb betűmérettel. A következő nagy egységben az egyszerű kanonokok nevei alfabetikus sorrendben szerepelnek, akik közé a könnyebb (vissza)kereshetőség okán a prépostok, valamint a méltóság- és tisztségviselő kanonokok nevét is felvettem, utalva az általuk viselt javadalomra. Az ő névsoruk után a társaskáptalani templom plébánosai, valamint az egyháznak a vonatkozó időszak okleveles forrásaiban is feltűnő kápolnái és oltárai, illetve azok igazgatói szerepelnek. Utánuk előbb a Pozsony városi Krisztus teste kápolna igazgatói, aztán a város falain kívül állt Szent Lőrinc-egyház plébánosai, illetve az ennek temetőjében volt Szent Jakab-kápolna igazgatói következnek. Az adattárban minden esetben az egyes személyek keresztneve volt a rendező elv, mivel forrásainkban az esetek nagy százalékában így szerepelnek. A keresztnév után, ha volt, zárójelben a kanonok - forrásokkal alátámasztható - „családneve” és/vagy apja neve áll. Ez után a forrásokkal igazolható előfordulásuk első és - ha volt, az alatta lévő sorban - utolsó dátuma szerepel, mögötte zárójelben az adat származási helye található meg (levéltári jelzet vagy forráskiadvány). Ha a két dátum között további adataim is voltak az adott személy által viselt méltóságra, tisztségre, javadalomra, akkor azt jegyzetben közöltem (közbenső adatok). A kanonokok esetében mindez folytatólagosan szerepel. Szintén jegyzetben tüntettem fel, ha a dátum a kinevezésé, vagy ha az illető méltóságviselése alatt névleg, pápai jelöltként más is viselte az adott tisztséget. A külföldi klerikusok neveit - keresztnevükön túl - a forrásban szereplő latin alakban és az adott ország nyelvének megfelelően is felvettem, ahol ez nem volt egyértelműen eldönthető, ott a forrásban található névalak mellett döntöttem. A prépostoknál és a méltóságvagy tisztségviselőknél a név és dátum alatt található sorban az illető által viselt egyéb tisztségeket és javadalmakat soroltam fel, de ez - még egyszer hangsúlyozom - csak az archontológia készítése közben előkerült adatokat tartalmazza, külön kutatást csak ritkán végeztem ezekre vonatkozóan. A kötetben bőségesen használtam jegyzeteket, hogy állításaimat minél több oldalról tudjam alátámasztani, mivel senkit sem szerettem volna arra kényszeríteni, hogy az általam kínált megoldást tartsa egyedül elfogadhatónak. A jegyzetekben szereplő adatok és indoklások alapján mindenki véleményt alkothat a vitás kérdésekről. A plébánosokat, kápolna- és oltárigazgatókat követően a társaskáptalan egyéb tagjai kaptak helyet: a káptalani jegyzők, valamint a karbeliek. Az utóbbiak esetében az általában keresztnevükön előforduló személyekre vonatkozó adatokat, az időrendet figyelembe véve összevontam, de minden egyes adatnál feltüntettem az oklevelekben szereplő egyházi rendjüket, tevékenységüket vagy állapotukat jelölő szavakat (capellanus, clericus, litteratus, presbiter, scolaris). A következő fejezetben az előkerült új források alapján kiegészítéseket közöltem Köblös József archontológiai gyűjtéséhez, végül e rész zárásaként a pozsonyi káptalan privilégiumainak méltóságsoraiban, illetve az egyéb oklevelekben található kanonoki listákat közlöm a forrásban lévő sorrendjük szerint. A könnyebb áttekinthetőség miatt e listák táblázatos formában szerepelnek.
