C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.3. A káptalan ügyvédjei és a tizedper első három évtizedében (1433–1465)
52 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig később kanonok lett az esztergomi káptalanban. A világi ügyvédek közötti feltűnése talán közjegyzői mivoltával magyarázható.224 Pöstyéni másképp Hu- gyagi Balázs deák neve az 1459-es ügyvédvallásban is szerepel, mint aki a pápai Kúriában képviseli a káptalant. Korábban, az 1430-as évektől országbírói jegyzőként tevékenykedett és egészen 1457-ig kimutatható a királyi kúriában. Jobbágyszármazású volt, de felesége révén nemesi birtokra tett szert, és a fia pedig — amennyiben sejtésem helyes — elnyerte a káptalan egyik stallumát.225 Mohorai Vidfi János neve fia, Miklós váci őr-, majd olvasókanonok, Mátyás király diplomatája226 révén is ismerős lehet számunkra, de fontosabb, hogy 1444-től mint királyi ítélőmester mutatható ki egészen 1450-ig.227 Noha ezután jó egy évtizedig nincsen róla hírünk, az 1460-as évek elején Szécsi Dénes érsek környezetében tűnik fel: 1464. szeptember 24-én az érsek éppen János mohorai házában tartózkodott.228 Szalóki János nemes 1457-ben Budán az Olasz utcában birtokolt házat, amely mellett az esztergomi érsekség és káptalan háza állt.229 A szintén ügyvédnek vallott Keszi György testvére pedig nem más volt, mint Keszi Benedek országbírói ítélőmester.230 A két másik budai lakosról, Rác Mi- hályról és Patacsi György deákról, illetve Máki Imre és Váradi Tamás deákokról egyelőre nincsenek további adataink. Ez annak ismeretében, hogy egyikőjük neve sem szerepel a sasadi tizedperrel kapcsolatos oklevelekben, korántsem meglepő. Könnyen belátható, hogy ezek az ügyvédek a királyi kúriában képviselték (volna) a káptalant, csak erről éppen nem maradt forrásunk. Összegezve a fentebbi, a 3. és 4/a. táblázatokban szereplő személyekről megismert információkat, kijelenthetőnek látszik, hogy az esztergomi káptalan elsősorban olyanokat bízott meg képviseletével, akik „otthon vannak" a mindennapi pereskedésekben a sasadi tizedper vitelét tehát gyakorlott kezekbe tették. Éppen ezért kissé furcsa, hogy a 4/b. táblázatban szereplő világi személyek közül egynek a nevével sem találkozunk a sasadi perben kiadott oklevelek szövegében! 224 Személyére lásd alább bővebben. 225 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 208-210. (Az általa külön felvett Pöstyéni és Hugyagi Balázs egy személy volt, a 215. oldalon szereplő Pöstyéni viszont valóban másik.). Fiára, Hugyagi Mártonra lásd C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan 1.133/12. sz. alatt írtakat. 226 Fraknói V.: Mátyás diplomatái VII. 227 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 159. — Vidfi János kezén 1462-ben egy majorság volt a budai Szombat kapun kívül. (Végh A.: Buda helyrajza I. 270.) 228 DF 237540. (EKM AR 45-7-13.), hátlapi feljegyzés. (Fentebb már részletesen ismertettem.) 229 Végh A.: Buda helyrajza 1.227., II. 92/298. sz. 230 Végh A.: Buda helyrajza II. 96/313. sz.; az ítélőmesterre lásd Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 184.
