C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)

2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században

A két Simon (Trevisói Simon és Hanvai Darvas Simon)

57

ügyvédjeként Rómában tartózkodott, 1424 áprilisában már esztergomi olvasókanonok, majd 1428 közepétől 1447 április végéig vikárius, közben a bázeli zsinat ügyhallgatója (1433-1436). Valamikor 1452 ősze és 1453 tavasza között éneklőkanonoki javadalmát a másik Miklós halála miatt megüresedett eszter- gom-szentistváni préposti címre cserélte. E minőségében hunyt el 1457. július (vagy június) 1-jén.

2.3. A két Simon (Trevisói Simon és Hanvai Darvas Simon)

Kollányi Ferenc talán egyik legnagyobb tévedése — legalábbis a középkori esztergomi kanonokok méltóságviselése kapcsán — Trevisói (Vosich) Simonhoz kapcsolódik. Az adattárában írtakat röviden a következőképpen összegezhetjük: Simon „1453-ban szenttamási prépost, majd még ugyanebben az évben az esztergomi káptalan olvasókanonokja", majd 1463-ban a zenggi püspökség kormányzója, de még abban az évben Magyarországra jött mint a pápa követe, ahol aztán vikárius lett; „1467-ben az antivarii érseki székben találjuk őt, két év múlva Rómában telepedik meg"; esztergomi olvasókanonokságát 1481-ben még viselte.118 Kollányi téves adatait a későbbiekben kritika nélkül átvették.119 Ez a későbbiekben komoly félreértéseket okozott. Az első és legfontosabb tévedés az volt, hogy a Kollányi által az 1453. évre idézett, a főkáptalanban őrzött oklevél120 szövegében valójában két Simonnal, Trevisói Simon kánonjogi doktor olvasókanonokkal és egy másik Simon nevű, szintén kánonjogi doktorral találkozunk, aki azonban az esztergom-szenttamási préposti címet viselte.121 így az, hogy a Kollányi Ferenc által idézett másik 1453. évi oklevél122 szövegében Simon kánonjogi doktor tényleg esztergomi olvasókanonokként és királyi tanácsosként (consiliarius nostre maiestatis) szerepel, nem jelent újdonságot, mert mint látható, nem történt semmilyen változás az eltelt idő (másfél hónap) alatt a káptalani rangsorban. Trevisói Simon tehát már rögtön első feltűnésekor az olvasókanonoki stallumot viselte, s ez nem is változott az elkövetkező harminc

118 Kollányi R: Kanonokok i. m. 98-99.

119 Fraknói V.: Simon patraszi érsek; Körmendy K.: Studentes 192/99. sz.; Köblös J.: Egyházi középréteg 370/180. sz.; Fedeles T.: Ördögi sugallattól 443.59. jegyzet.

120 Kollányi F.: Kanonokok i. m. 99. „Esztergomi Káptalani Magánlevéltár. Lad. 47. Fasc. 2. Nr. 3." (= DF 237769.)

121 Az oklevél a káptalan ügyvédvallása, s ezért tartalmazza az akkor stallumban lévő összes kanonokot, az egyszerűség kedvéért közlöm a vonatkozó rész teljes szövegét: „Petrus prepositus, Simon de Terevisio decretorum doctor lector, Nicolaus cantor, Michael de Lippa decretorum doctor custos, Thomas Armeus (!) licenciatus in decretis Sancti Georgii martiris de Viridicampo Strigoniensi, alter Nicolaus decretorum doctor Sancti Stephani prothomartiris de castro Strigoniensi et Simon similiter decretorum doctor Sancti Thome martiris de promontorio Strigoniensi ecclesiarum prepositi, necnon Martinus Nitriensi" - DF 237769. (Lásd az 4.1.1. sz. alatt.)

122 Kollányi F.: Kanonokok 99. „Esztergomi Káptalani Magánlevéltár. Lad. 50. Fasc. 1. Nr. 10." (= DF 237951., 1453. június 20.)

ti-----r—T