C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
44 Párhuzamos életrajzok" — Esztergomi kanonokoka 15. században Ostfi László fia8 Miklós egyelőre tisztázatlan okokból elhagyta Esztergomot.9 Legközelebb több mint két év múlva találkozunk a tisztség viselőjével, aki ekkor nem más volt, mint az említett Váradi Pál.10 A jelek szerint tehát Mátyás király11 — minden bizonnyal Váradi Péter javaslatára — nem az olvasókano- nokságot, hanem a nagypréposti címet adta az érsek testvérének. Nem ilyen egyszerű a helyzet az olvasókanonokság esetében. Ezt, mint láttuk, 1482. augusztus 26-án IV. Sixtus pápa Váradi Pálnak adta, aki nagypréposti kinevezésének köszönhetően természetesen az olvasókanonokságot nem foglalta el, és ennek megfelelően nevével forrásainkban nem is találkozunk e minőségében. Ugyanakkor az olvasókanonok személyéről legközelebb csak egy évvel későbbről, 1483. október 7-ről van biztos adatunk, amikor már Kesztölci Mihály viselte azt.12 Kesztölci Mihállyal meg is érkeztünk a legfontosabb kérdéshez: mikor, milyen javadalmakat viselt, illetve valóban működött-e — mint állítják — királyi követként? (Bár a kérdést bonyolítja, mindenképpen meg kell említenünk, hogy a korban ismerünk még két Kesztölci Mihály nevű egyházi személyt: az egyik 1495-től egészen 1507-ig adatolható pécsi kanonokként, ő biztosan nem azonos az esztergomival, mivel egyetemi fokozattal is rendelkezett.13 A másik Kesztölci Mihály 1504-ben tűnik fel a forrásokban, aki akkor a nosztrai pálosok vikáriusa volt.14 Itt már nem állítható teljes egyértelműséggel, hogy a két név mögött rejtőző egyházi két különböző személy. Ugyanakkor az esztergomi olvasókanonok Mihály sírkövén szereplő töredékes felirat sem utal szerzetbe lépésére, de ez nem is lett volna szükségszerű, hiszen a síremlék készülhetett korábban is.) Hogyan nyerhette el tehát Kesztölci Mihály az esztergomi olvasókanonokságot? Személye gyakorlatilag annak ellenére az ismeretlenség homályába burkolózik, hogy azon kevesek közé tartozik, akiknek ismerjük egyházi alapítványát (Szent Jeromos-kápolna Esztergomban15) és — mint már említettem 8 Engel R: Genealógia, Osli nem 3. tábla: Ostfi (asszonyfalvi); HO II. 339., DF 237982., 238130. 9 Utoljára 1481. március 6-án szerepelt. (DF 208732.) — További pályájára lásd az 4.2. 1. sz. alatt leírtakat. 10 1483. május. (MKLII. 262.) 11 A prépost kinevezési jogával nem tudjuk ki rendelkezett ekkor, de mivel Aragóniái János ekkor még csak névleg állt az érsekség élén (Vö. Beke M.: Aragóniái János 219-222.), így biztosan királyi (esetleg királynéi) akaratot kell mögötte látnunk. 12 DF 236546. — Kollányi F.: Kanonokok 109. szerint 1469-től volt olvasókanonok. Ezen adat forrása azon az alább még idézendő, Bonfini által leírt mondaton alapszik, amely szerint Mihály esztergomi olvasókanonokot Mátyás király a Boroszlóba történt bevonulása előtt Bécs- be küldte. Kollányi Kesztölci Mihály sírkövének egy részlete („Scriptor regis erat") alapján azonosította Mihály követet Kesztölci Mihállyal. Csakhogy ekkor Mihály nem lehetett még olvasókanonok, hiszen e méltóságot Trevisói Simon viselte. Minderre már a korábbi szakirodalom is felhívta a figyelmet, lásd Körmendy K.: Studentes 142., 567-568. jegyzetek. 13 Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 393/202. sz. — E Mihály a pécsváradi monostor apátjának és szerzeteseinek a sasadi tizedperben 1460. május 28-án tett ügyvédvallásában a tanúsorban mint közjegyző szerepel. (DF 237600. = DF 261227, p. 30.) 14 1504. augusztus 6. (DL 21327.) 15 Kollányi F.: Visitatio 256-257.