C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
A két Mihály (Debreceni Mihály és Kesztölci Mihály) 45 — fennmaradt síremlékének felirata és a sírkövének néhány darabja.16 Mi az, amit eddig tudhattunk Mihályról? Bonfini munkája nyomán — aki azt írta, hogy a király „kevéssel a Boroszlóba való bevonulás előtt17 Mihály esztergomi olvasókanonokot, aki az idő tájt az írnoka volt, pénzért küldte Bécsbe, hogy a császár ténylegesen is állja, amit erre a hadjáratra ígért"18 — a kutatás azt feltételezte, hogy e Mihály követ azonos Kesztölci Mihály esztergomi olvasókanonokkal.19 Később aztán ezt elvetették és a követet Szántai Mihály budai kanonokkal azonosították, aki valóban gyakran járt Mátyás király szolgálatában követségben.20 Ugyanakkor az azonosítás továbbra sem hibátlan, mivel Szántai Mihály egyetlen káptalanban sem volt soha olvasókanonok, illetve nem ismerünk jegy- zőségére adatot. Kesztölci Mihályról viszont tudjuk, hogy esztergomi olvasó- kanonoksága előtt váci prépost volt.21 Figyelmünket a váci káptalanra fordítva a következőket mondhatjuk: az itteni prépostságot 1467. június 10-én már egy Mihály nevű személy viselte,22 és ettől kezdve 15 éven keresztül mindig Mihály nevű préposttal találkozunk a káptalan élén. Igen ám, de amint az más adatokból kiderül, nem egy Mihály, hanem egymás után kettő viselte a préposti címet. Az egyik Kesztölci Mihály, a másik pedig az eddig ismeretlennek számító Debreceni Mihály. A két Mihály közötti váltásra Debreceni halála miatt került sor valamikor 1469/1470 fordulóján: Debreceni Mihály 1467. június 10-től viselte a prépostságot 1470. január 8-a előtt bekövetkezett haláláig,23 Kesztölci Mihály pedig egy 1470. április 5-i oklevél méltóságsorában szerepel először, noha „vezetéknevét" csak egyetlen esetben, 1478. augusztus 30-án tüntette fel.24 Elődjéről, Debreceni Mihályról egyébként meglehetősen sokat lehet tudni: Szántai Mihályhoz hasonlóan ő is királyi követ volt, noha vele ellentétben nem Rómában, hanem Raguzában járt. Mátyás király 1468. október 1-jén Pozsonyban kelt levelével hagyta meg Raguza városának, hogy gondoskodjanak követei, Debreceni Mihály váci prépost és Sándor telki apát ellátásáról és fedezzék költ16 Széless Gy.: Descriptio D tábla; Mikó A.: Estei Hippolit udvara 136. 17 Az eseményre 1469. május 26-a előtt került sor, mivel a király e naptól július 5-ig tartózkodott Boroszlóban. (Horváth R.: Itineraria regis et reginae 88.) 18 Bonfini (magyar) 768. Az eredetiben: „Michaelem lectorem Strigoniensem ea tempestate ab epistolis illi servientem paulo ante, quam Bratislaviam intraret, pecuniarum gratia Viennam miserat, ut, quod in eam expeditionem promiserat imperator, re ipsa prestaret." - Bonfini (latin) IV-II-156. (32. oldal). 19 Kollányi Ferenc után Gerézdi R.: Váradi Péter 325. (Wagner Károly annak idején Keszthelyi Mihály néven azonosította), illetve Kulcsár Péter a Bonfini-fordításában (lásd az előző jegyzetben). V. Kovács S.: Humanista levelek 377., ezt még megtoldotta azzal, hogy Mihály királyi titkár volt. 20 Köblös J.: Egyházi középréteg 305/70. és 317/102. sz.; Fraknói V.: Mátyás diplomatái VI. 865-868. 21 Körmendy K.: Studentes 200/124. sz. 22 DF 275732. — Elődje, Kelemen kánonjogi doktor 1466. július 29-én (DF 248695.) még hivatalában volt. 23 DL 100791. — 1469. október 3-án még ő volt a prépost. (DF 275737., az oklevél október 3-a után kelt, de a nap toliban maradt.) 24 DF 210145. — Vö. Varga L.: Váci káptalan 88., 94. (Nem ismeri, illetve nem választja szét az adatokat, a továbbiakban éppen ezért nem idézzük munkáját.) f i—r
