C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
Az esztergomi kanonokok egyetemjárása 107 elmenekült az országból, hogy aztán III. Frigyes német-római császár udvarában leljen menedéket. Mátyás mindezek után néhány évig nem kísérletezett új érsek kinevezésével, mígnem valamikor 1479 elején78 felesége öccsének, Aragóniái Jánosnak adta az érsekséget. Amint arról már volt szó, IV. Sixtus pápa 1483. augusztus 20-án tette meg János bíborost az érsekség adminisztrátorává, ám sokáig ő sem élvezhette javadalmát, mivel 1485. október 17-én Rómában elhunyt.79 Ezek után 1486. április 1-jével Beatrix hétéves unokaöccsét, Hippolitot (Ippolito d'Este) nevezte ki Mátyás király az érsekké. Mondanunk sem kell, hogy ezzel sem aratott osztatlan sikert Rómában: jóllehet kénytelen-kelletlen a pápa beleegyezett a királyi akaratba, ám azt természetesen kikötötte, hogy egyházkormányzati ügyekben a kiskorú érsek nem intézkedhet.80 Az érseki székben bekövetkezett újabb váltás gyökerei az 1490-es évek közepére esnek: Fraknói Vilmos még úgy gondolta, hogy a Hippolit elleni támadás kiváltó oka a hivatalban lévő vikárius, Ibafalvi Tamás leváltása volt,81 amire válaszul az érseket 1494 tavaszi hazautazása alkalmával ki akarták tenni Esztergomból.82 A kísérlet eredménytelenül végződött, de az 1495. évi országgyűlésen két határozatot is hoztak az érsek ellen: a 30. törvénycikk szerint külföldinek csak akkor lehetett javadalmat adományozni, ha helyben lakik, a 32. törvénycikk szerint pedig egyházi hivatalokat vagy helyettesi tisztségeket nem lehet olaszoknak és idegeneknek adni.83 Hippolit szorult helyzetét Bakócz Tamás igyekezett kihasználni, s végül 1497. december 20-án Rómában is jóváhagyták az egri püspök és az esztergomi érsek közötti javadalomcserét, amelyet a király 1498. február 20-án erősített meg.84 A történet végéhez nincsen különösebb hozzáfűznivaló, de az eleje az általam megismert források fényében módosításra szorul. Ibafalvi Tamás szentgyörgyi prépost 1494. március 19-én még vikáriusként intézkedett egy perben,85 míg utóda, Arezzói Donatus április 16-án már hivatalban volt.86 A szentszéki bíróság élén történt csere azonban nem Tamás leváltása, hanem halála miatt következhetett be: nagyjából ugyanekkor az esztergom-szentgyörgyi prépostság élén is új személy tűnik fel: 1494. május 2-án már Atyai Miklós volt a prépost.87 78 1479. február 5-ről (DF 237784.) ismerjük első oklevelét. (Bonfini [latin] IV-V1-110. szerint a király 1480. február 1-jén nevezte ki az érsekség élére, amelyet átvett a szakirodalom is, vő. Beke M.: Aragóniái János 220.) 79 Beke M.: Aragóniái János 221. — A pápa 1484. december 20-án nevezte ki. (Cameralia II. 61/908. sz.) 80 Laczlavik Gy.: Estei Hippolit 223-224. 81 Fraknói V.: Bakócz Tamás IV. fejezet. (http://mek.oszk.hU/05700/05734/html/02.htm#85) 82 Uo. 83 Uo., vő. CIHI. 580-581. 84 Laczlavik Gy.: Estei Hippolit 225. 85 DF 229068. 86 DF 228077. — Bónis György nem ismervén a vonatkozó forrásokat az eseményeket másképpen rekonstruálta. (Bónis Gy.: Olasz vikáriusok 91.) 87 DF 237822. — Mindezt erősíti az új vikárius 1494. május 26-i levele is, aki az elődje által kezdett szentszéki per kapcsán néhai Tamás vikáriusról beszélt. (DF 249868.)
