C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)

3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban

Az esztergomi kanonokok egyetemjárása 107 elmenekült az országból, hogy aztán III. Frigyes német-római császár udvará­ban leljen menedéket. Mátyás mindezek után néhány évig nem kísérletezett új érsek kinevezésével, mígnem valamikor 1479 elején78 felesége öccsének, Aragó­niái Jánosnak adta az érsekséget. Amint arról már volt szó, IV. Sixtus pápa 1483. augusztus 20-án tette meg János bíborost az érsekség adminisztrátorává, ám so­káig ő sem élvezhette javadalmát, mivel 1485. október 17-én Rómában elhunyt.79 Ezek után 1486. április 1-jével Beatrix hétéves unokaöccsét, Hippolitot (Ippolito d'Este) nevezte ki Mátyás király az érsekké. Mondanunk sem kell, hogy ezzel sem aratott osztatlan sikert Rómában: jóllehet kénytelen-kelletlen a pápa bele­egyezett a királyi akaratba, ám azt természetesen kikötötte, hogy egyházkor­mányzati ügyekben a kiskorú érsek nem intézkedhet.80 Az érseki székben bekö­vetkezett újabb váltás gyökerei az 1490-es évek közepére esnek: Fraknói Vilmos még úgy gondolta, hogy a Hippolit elleni támadás kiváltó oka a hivatalban lévő vikárius, Ibafalvi Tamás leváltása volt,81 amire válaszul az érseket 1494 tavaszi hazautazása alkalmával ki akarták tenni Esztergomból.82 A kísérlet eredmény­telenül végződött, de az 1495. évi országgyűlésen két határozatot is hoztak az érsek ellen: a 30. törvénycikk szerint külföldinek csak akkor lehetett javadalmat adományozni, ha helyben lakik, a 32. törvénycikk szerint pedig egyházi hivata­lokat vagy helyettesi tisztségeket nem lehet olaszoknak és idegeneknek adni.83 Hippolit szorult helyzetét Bakócz Tamás igyekezett kihasználni, s végül 1497. december 20-án Rómában is jóváhagyták az egri püspök és az esztergomi ér­sek közötti javadalomcserét, amelyet a király 1498. február 20-án erősített meg.84 A történet végéhez nincsen különösebb hozzáfűznivaló, de az eleje az általam megismert források fényében módosításra szorul. Ibafalvi Tamás szentgyörgyi prépost 1494. március 19-én még vikáriusként intézkedett egy perben,85 míg utóda, Arezzói Donatus április 16-án már hivatalban volt.86 A szentszéki bíró­ság élén történt csere azonban nem Tamás leváltása, hanem halála miatt követ­kezhetett be: nagyjából ugyanekkor az esztergom-szentgyörgyi prépostság élén is új személy tűnik fel: 1494. május 2-án már Atyai Miklós volt a prépost.87 78 1479. február 5-ről (DF 237784.) ismerjük első oklevelét. (Bonfini [latin] IV-V1-110. szerint a ki­rály 1480. február 1-jén nevezte ki az érsekség élére, amelyet átvett a szakirodalom is, vő. Beke M.: Aragóniái János 220.) 79 Beke M.: Aragóniái János 221. — A pápa 1484. december 20-án nevezte ki. (Cameralia II. 61/908. sz.) 80 Laczlavik Gy.: Estei Hippolit 223-224. 81 Fraknói V.: Bakócz Tamás IV. fejezet. (http://mek.oszk.hU/05700/05734/html/02.htm#85) 82 Uo. 83 Uo., vő. CIHI. 580-581. 84 Laczlavik Gy.: Estei Hippolit 225. 85 DF 229068. 86 DF 228077. — Bónis György nem ismervén a vonatkozó forrásokat az eseményeket máskép­pen rekonstruálta. (Bónis Gy.: Olasz vikáriusok 91.) 87 DF 237822. — Mindezt erősíti az új vikárius 1494. május 26-i levele is, aki az elődje által kez­dett szentszéki per kapcsán néhai Tamás vikáriusról beszélt. (DF 249868.)

Next

/
Thumbnails
Contents