C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
106 Mítosz és valóság — Az egyházi középréteg Esztergomban 1480-1494,64 a honti 1477-149965 között, a komáromi 1489-től,66 a nyitrai 1486- 149267 és a sasvári főesperes 1486-149968 között. Némelyik javadalom esetében tehát évtizedeken át nem ismert, hogy ki viselte, vagy egyáltalán betöltötték-e a stallumot. A kérdés magyarázata roppant nehéz, annak ellenére, hogy láthatólag összefüggésben áll az 1470-es években kimutatott zavarral. Egyrészről nehéz azért, mert a szakirodalom mintha nem venne tudomást arról, hogy az egyházi intézményekben is létezhet a főpapi székeken túl javadalomüresedés. (Esztergomban erre — egyelőre — két forrásokkal is alátámasztható adatom van: 1372-ben a nagypréposti,69 míg 1477-ben az őrkanonokság70 volt üresedésben.) Másrészről viszont, amennyiben elfogadjuk ezt, akkor legalább olyan nehéz megmagyarázni az okát. Egyfajta választ jelenthetnek az esztergomi érseki szék betöltése körüli viszontagságos esztendők (1471-től) történései. Röviden összefoglalva az eseményeket,71 Zrednai (Vitéz) János esztergomi érsek nevével fémjelzett Mátyás-ellenes lázadás elfojtása után a király „házi őrizetbe" helyezte egykori nevelőjét72 és az érsekség kormányzását Beckensloer János egri püspökre bízta.73 Az érsek 1472. augusztus 8-i halála74 után másfél évvel Mátyás király az egri püspöknek adta az esztergomi érsekséget is.75 (Pápai kinevezésére 1474. március közepén került sor.)76 Beckensloer alig állapodott meg az érseki székben, már vette is pásztorbotját és kincstárával együtt 1476 februárjában77 64 1480. február 1-jén (DF 236164.) még Jenői Ambrus, 1494. július 4. (DL 20197.) már Tadeus de Lardis volt. 65 Utoljára egy bizonyos Péterre van adatom 1477. február 9-ről. (Vagner J.: Nyitrai székeskáptalan 434. = DF 273670., 51. sz.) 66 1485. június 30-án (TT 1902. 514.) még Bajoni István volt, ismeretlen időpontban kinevezett utóda, Dombai Imre 1498. május 27. előtt (DL 82137.) mondott le a javadalomról. — Valószínűleg azonos Dombai Imre tolnai főesperessel, aki 1478 és 1487 között adatolható a pécsi székeskáptalanban. (Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 349/83. sz.) 67 1486. augusztus 30-án (EFB 148. = DF 238101.) még Garázda Péter, 1492. szeptember 3-án (Katona XVII. 494. = DF 290345_631.ecw) már Eszényi vagy Eszenyi István volt. 68 1486. augusztus 30-án (EFB 148. = DF 238101.) még egy bizonyos István volt a főesperes. 69 Miklós győri olvasókanonok 1372. március 4-én (DF 236306.: „conservator prepositi et capituli ecclesie Strigoniensis") és 25-én (DF 236307: „iudexque et conservator dominorum prepositi et capituli seu ecclesie Strigoniensis a Sede Apostolica constitutus") mint a prépost és a káptalan conservatora. 70 1477. február 9. (Vagner J.: Nyitrai székeskáptalan 434. = DF 273670., 51. sz.) 71 Az események máig legjobb összefoglalására lásd Huszti J.: Janus Pannonius 183., skk. 72 Szakály F.: Vitéz János 31-33. 73 1472. április 1. (DF 248086.) 74 Szabó J.: Napló 308. 75 Vö. 1473. december 10-i (DL 107712.) oklevél méltóságsorával. Az érsekséget a királyi oklevelek 1472. augusztus 23-án (DF 261480.) és 1473. augusztus 31-én (DL 17484.) üresedésben lévőnek jelzik. 76 Áthelyezése az egriről: 1474. március 15. (Cameralia II. 56/895. sz.), kinevezése: 1474. március 16. (Uo. 1.151/256. sz.) 77 Utolsó esztergomi kiadványa 1476. február 22-én (DF 238295.) kelt Túronyi Mihály segédpüspök oltáralapítása kapcsán (lásd a 2.6. fejezetet). (Bonfini [latin] IV-IV-10. szerint 1476. február 13-án szökött a császárhoz.)
