B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)

A comes terrestrisek tevékenysége

Diplomatariwn comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439)

ről, és ez alapján kapták meg a későbbi bizonyításra alkalmas oklevelet. Ezért értelemszerűen egyetlen olyan esetről sem tudunk, amikor az efféle ingatlanforgalmi ügylet folyamán a comes terrestris kiküldöttje működött volna közre a határok megállapításánál, vagy egy vizsgálat lefolytatásánál valamely hiteleshely emberének jelenlétében. Az ügylet tárgyául szolgáló bírok lokalizációja határainak leírásával történt; a határjárásokat a tanúk, a felek szóbeli bemondása112 vagy írásbeli bizonyítéka azaz a birtokra vonatkozó korábbi oklevelek alapján rögzíthették.113 Nem ismerünk birtokbaiktatást elrendelő oklevelet sem, mégpedig azért, mivel erre valószínűleg a comes terrestris nem is volt jogosult.

Az ingatlan-adásvételi ügyletek „hatósági" igazolása minden jel szerint a körösi comes terrestriseknek a legfontosabb írásbeliséget is kívánó feladatát jelentették, mivel a 15. században is a korábbi időszak gyakorlatával megegyező eseteket találunk.114 Ugyancsak az előző korszakkal egyezik meg az ügyletbe beleegyező tanúk szereplése, mely nem alkotja kötelező részét az oklevélnek. Róluk nem minden esetben derül ki egyértelműen, hogy miért volt szükség a hozzájárulásukra: az adott birtok szomszédosai voltak-e, vagy az eladó rokonságába/nemzetségébe tartoztak.115

Ami a 14. századhoz képest a fennmaradt írásbeli emlékek tekintetében bővülésként értékelhető, az a birtokbaiktatás, illetve az erről szóló oklevelek: szám szerint kilenct találhatunk efféle ügyekről a comes terrestrisek kiadványai között. Ezeket három csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartozó oklevelek szerkezete meglehetősen egyszerű: a contexfusban a várkerület elöljárója leírja, hogy valamely várnemes kérésére kiküldte embereit a birtokbaiktatás elvégzésére, akik jelentést tettek az elvégzettekről. A leggyakrabban általános formulák felhasználásával

112 Demeter comes terrestris 1330. máj. 21-én kelt oklevelében olvashatjuk: cuius vendite terre, prout nobis partes retulerunt, mete sunt hec. (Documenta 3.)

113 Ennek alapja lehetett egy korábbi oklevél, szóbeli információkkal kiegészítve. PL: 1344. márc. 20-án és 1355. nov. 28-án kelt körösi comes terrestrisi oklevelek szövegében nagyfokú párhuzamosság fedezhető fel. Ennek oka az lehetett, hogy a birtokot első ízben megvásárló, majd közel 10 év múlva eladó Gregeta fia Pál 1355-ben magával vitte a birtokjogát bizonyító, 1344-ben kelt oklevelét, majd az írnok ez alapján szövegezte meg a következőt. (Documenta 7-8.) Szerencsére mindkét oklevél fennmaradt. Ugyanakkor több ízben is hivatkoznak az oklevelekben a korábbi comes terrestrisek által kiadott dokumentumokra, rendesen akkor, amikor határjárást is rögzítenek, így valószínűleg ezekben az esetekben is hasonló módszert követtek, azonban csak egy oklevél maradt ránk (pl.: 1380. nov. 4. Documenta 23.)

114 PL: 1408. ápr. 18. (Documenta 27.)

115 1409. jan. 16. (Documenta 31.) továbbiak: 1408. jún. 13. (Documenta 29.), 1411. júl. 8. (Documenta 34.), 1418. ápr. 6. (Documenta 47.)

56