B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány meretlen számára, Körös várispánságának leírásában említi Prelsa comes terrestrist is. Egyetlen körösi tisztségviselőt nevezett meg, Zulga századost, akiről nem tudjuk, pontosan mikor viselte hivatalát.8 Pesty Die Entstehung Croatiens című, Szlavónia 10-13. századi történetét vizsgáló munkájával vitatkozva Vjekoslav Klaié a szlavóniai ispánságok problémáját is érintette. Kiemelte, hogy a 13. században sok olyan kisebb területi egységet találunk, amelyeket a latin forrásokban a comitatus szóval jelölnek. Ezekből a szlavón területen tizenkettőt sorolt fel, közöttük Köröst is. Azt mondta, hogy ezek a „területi egységek" kicsik voltak és mindegyik középpontját a vár alkotta, amelyhez különféle földek és emberek tartoztak; ezeknek az elöljárója volt az ispán.9 A comes terrestris hivatalának első rövid magyarázatát Ivan Kukuljevié Sakcinski (Nagy)Kemlékről szóló, 1859-ben megjelent tudományosismeretterjesztő munkájában találjuk. Véleménye szerint a kemlékiek nem sokkal a tatárjárás után szerezték meg a nemességet, valamint kaptak önkormányzatot saját választott ispánjuk, a comes terrestris vezetésével.10 Noha szintén nem kifejezetten a körösi comes terrestris hivatalával foglalkozott Csánki Dezső Körösmegye a XV-ik században című írásában, de témánkról úgy foglalt állást, hogy Szlavóniában a várjobbágyság intézménye a középkorban mindvégig létezett, akkor is, ha az általuk lakott terület egyházi vagy világi urak kezére került. Megemlíti, hogy Körös és (NagyjKemlék várispánságai a középkorban végig a király kezén maradtak. Egyházi predialisták éltek a zágrábi püspökség, a csázmai prépostság, a glogoncai prépostság és más egyházi intézmények területén is. Magánkézbe került például Rojcsa és Greben várispánsága. Úgy véli, várispánságok lakossága a saját köreikből választotta a comes terrestriseket, akik a szokásjog és néha a király által jóváhagyott külön törvények szerint ítélkeztek. Ily módon külön kis megyéket alkottak a nagy, nemesi Körös megyében.11 A Blagay család történetére vonatkozó dokumentumokat Thallóczy Lajos és Barabás Samu gyűjtötték össze. Az okmánytár bevezetésében röviden foglalkoztak a szlavón várispánságokkal is. Véleményük szerint Szlavóniában az egyes nemzetségek által bírt földek (terra) egy-egy vár (grad) körül terülnek el. A nemzetségek ház- és birtokközösségben él-8 Pesty, A magyarországi várispánságok, 93-117. 9 Vjekoslav Klaić: Da li je nekadanja Slavonija bila izprvice hrvatska ili ugarska zemlja? Vicnac. Zabavi i pouci. 14. (1882), 35 sz., 560-562.; 36. sz., 576-578.; 37. sz. 596-599.; 38. sz., 609-612.; 39. sz., 628-630.; 40. sz., 637-640.; 41. sz., 655-658.; 42. sz., 675-678. 10 Ivan Kukuljević Sakcinski: Grad Veliki Kalnik. Leptir. Zagreb 1859. 255. 11 Csánki Dezső: Körösmegye a XV-ik században. Bp., 1893. 120-122. 37
