Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
110 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 dór albírája (vicepalatinus, de valójában nem alnádorról, hanem nádori albíróról volt szó)5191314. június 2. előtti oklevelében kötelezte az Ung megyei Valkajáról (de Volkouya) való Miklóst, hogy jelenjen meg a színe előtt Kopasz kúriájában, Adorjánban. Miklós - László albíró június 8-i oklevele szerint - megjelenvén emberöléssel és csonkítással vádolta Jakó fia Istvánt, és azzal, hogy Valkaja nevű birtokát I. Károly bírájával, Tamás munkácsi várnaggyal leromboltatta (idem Stephanus possessionem suam Volkouya vocatam cum iudice domini K. regis Ungarie scilicet castellano de Munkach magistro Thoma destrui fecisset). Ennek bizonyságául bemutatta Loránd ungi curialis comes és a négy szolgabíró oklevelét (litteras Lourandi curialis comitis de Vng et quatuor iudiciis nobilium de eodem), illetve a leleszi konvent oklevelét.520 László albíró a megvádolt Istvánt is bizonyítékai bemutatására kötelezte a leleszi konvent előtt augusztus l-jére, továbbá előírta a feleknek, hogy augusztus 15-én jelenjenek meg a színe előtt.521 Ugyanezen perhez kapcsolódhatott László albíró azon okleveles parancsa, amelyben Botiznak írta elő, hogy tegyen esküt a leleszi konvent előtt 1314. július 1-jén valkajai Miklóssal szemben.522 Az albíró augusztus 24-én, Mérken kelt levelében nyugtázta is, hogy a Botiz nevében megjelenő helmeci (de Helmech) István bemutatta a leleszi konvent esküt bizonyító oklevelét.523 Hogy az eseteket miért nem Kopasz tárgyalta, hanem a székhelyén tartózkodó helyettese, arra kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy Kopasz 1314 nyarán a délvidéken időzött,524 így nem kételkedhetünk abban, hogy az eset egyébként az ő fennhatósága alá tartozott volna. Az ügybe beavatkozott ugyan Tamás, I. Károly bírája és munkácsi várnagya is, és - amennyiben igaza van Zsoldos Attilának - ezzel a kissé pontatlan fogalmazással a „kiküldött bíró" intézményére utalhattak ekkor.525 Anélkül, hogy itt ennek a lényegébe részletesebben belemennénk, csak utalunk arra, hogy a „kiküldött bíró" ugyan nádori jellegű jogkört látott el a rábízott terület felett, ám jellemző volt, hogy ő maga volt az adott megyék ispánja, ez egyben megmutatta joghatóságának határait is.526 Tamás azonban nem volt ungi ispán. A „főispáni" cím ekkor Amadé fia Lászlót illette, az ő nevében kormányzó comes (funkcionálisan: alispán) Pányoki Jakab volt, a curialis comes (akit funkcionálisan az alispán helyettesével azonosíthatunk), mint láttuk, Loránd.527 így ha Tamás bírói címében tényleg ezt az intézményt is keressük, jogköre biztosan nem terjedt ki Ung megyére. Ellentétben Kopasszal, akinek az 519 László viceiudex néven is megjelenik (AOkl III. 782., 823. sz.), így következetlen terminológiai használatról beszélhetünk. Az alnádor és a nádori albíró közötti különbséget lásd „A nádort helyettesítő tisztségek: alnádor, nádori albíró" c. alfejezetben. 520 Az idézetek: DL 69660. 521 AOkl III. 759. sz. 522 AOkl III. 782. sz. 523 AOkl III. 823. sz. 524 Lásd AOkl III. 793. sz. 525 Zsoldos: Debrecen 60. 526 Összefoglalóan, példákkal: Zsoldos: Debrecen 56-65. 527 Engel: Archontológia 219.
