Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
1 I IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig" 111 alnádora több ügyben is eljárt. A nádor tehát az Ung megye feletti fennhatóságot megkapta, de jól láthatóan csak azt. I. Károly, úgy tűnik, tartott attól, hogy az akkor még hivatalosan szövetségesnek számító Amadé-fiak valahogyan újjászervezik a tartományt, ezért „túlbiztosítva" elaprózta a közigazgatását. A központnak számító Újvár és Szepes megyék élére külön bírót állított, ahogy Sáros és - Tamás munkácsi várnagy és beregi ispán személyében - Bereg megye élére is.528 Ung megyét pedig megkapta Kopasz nádor - így vált teljessé az Amadé-tartomány közigazgatása. Kopasz uralmi körzetének nyugati-délnyugati határait mutatja az is, hogy 1314 novemberében Bihar és Kraszna mellett Békés és Szolnok megyék számára is generalis congregation tartott.529 Szolnok megye ekkor közigazgatásilag még kettő, és nem három részből állt, így ez egyszerre jelentette a későbbi Kül- ső-Szolnok és Közép-Szolnok feletti fennhatóságot.530 Nádorként az ország többi részén is lett volna ítélkezési joga, de az „oligarcha-nádorság" örökségén még ő sem lépett túl, sőt, azok minden jellemzőjét képviselte.531 A hűtlenné vált Kopasz leváltása közelebbről nem ismert időpontban, valószínűleg 1314 végén, esetleg 1315 első felében következett be.532 Helyére a politikai élet „kipróbált" és tapasztalt figurája, Rátót nembéli Domonkos került. Öt éven át viselte méltóságát, mégis a kor egyik legkevésbé megismerhető nádora, mivel egyetlen oklevele sem maradt ránk (összesen egy kiadványa ismert tartalmi átírásban).533 A Domonkos által nádorként kormányzott megyéket Zsoldos Attila azonosította be az alapján, hogy Domonkos halála után a visegrádi várnagy és a budavári bíró I. Károly által állított, és helyette ideiglenesen eljáró bírói címmel volt felruházva Pest, Fejér és Esztergom megyék és a besenyők ispánsága kapcsán (in comitatu Pestiensi, Albensi, Strigoniensi et Byssenorum per dominum Karolum ... regem Ungarie vice et nomine persone sue maiestatis pro tempore iudices deputati). Mivel ez az intézmény a már többször említett nádori jogkörrel eljáró bírókat takarta, ezért szerinte Domonkos ezen megyék felett gyakorolt 528 Zsoldos: Debrecen 59-60. 529 AOkl III. 849. sz. Az oklevél kibocsátója nem látható, de mivel Adorjánban, Kopasz székhelyén kelt, továbbá kiadója nádori jogkört gyakorolt (általános közgyűlés tartása) egy olyan területen, amely amúgy is Kopasz körzete volt, így a kiadót biztonsággal azonosíthatjuk ővele. 530 A kérdéssel részletesen foglalkozunk „A földrajzi határok" c. alfejezetben. 531 Lásd Zsoldos: Hűséges oligarchák 353. 532 Engel Pál 1314 augusztus-szeptemberére keltezte Kopasz leváltását (és általában a bárók szinte teljes cseréjét), lásd Engel: Ország újraegyesítése 105-106. Ezzel szemben Kristó Gyula jogosan hivatkozott olyan, Engel által még nem ismert (DL-DF-jelzettel sem rendelkező) oklevélre (AOkl III. 849. sz., lásd 529. jz.), amely szerint 1314 őszén, egészen novemberig még biztosan Kopasz volt a nádor. Kristó szerint, mivel 1315 nyarán Károly még nádornak nevezte, de már hűtlennek mondta, Kopasz 1315. júl. 1-je előtt „kevéssel, legfeljebb két-három hónappal" azelőtt fordult királyával szembe, így leváltása is ekkorra tehető (Kristó: Károly harcai 321.). Legutóbb Bárány Attila tekintette át a kérdést, ő - a bizonytalanság kihangsúlyozása mellett - úgy vélte, hogy Kopasz 1315 tavaszán fordult szembe a királlyal (Bárány: Debreceni Dózsa 77-79.). 533 AOkl V. 689. sz. Vö. C. Tóth: Az ország nádora 442. i
