Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

96 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 hogy 1298-ban, amikor éppen nem zajlott fegyveres konfliktus Csák Mátéval, akkor is megtartották egy ideig a kettős nádorságot. „Végül is azonban, - ösz- szegzett Zsoldos Attila - ezen egyetlen esetet leszámítva, csak a válságok ide­jén működött két nádor egyidejűleg, ami arra vall, hogy a kormányzat többi tényezője, a király és a vele éppen együttműködő előkelők elismerték ugyan annak célszerűségét a lázadásokkal fenyegető idők feszült viszonyai közepet­te, ám ragaszkodtak a nádori méltóság betöltésének hagyományos rendjéhez, s a püspöki kar reformjainak ezen elemét csak rendkívüli körülmények esetén voltak hajlandók támogatni."433 A korszak két legjelentősebb nádora Héder nembéli Kőszegi Miklós és Aba nembéli Dávid fia Amadé volt. Mindkettejük hivatali működése jól dokumen­tálható, jelentős számú oklevelet hagytak ránk. Kőszegi Miklós egy aktív, de hagyományosnak mondható nádori működést folytatott, ám Amadé több, ad­dig nem jellemző reformot is bevezetett, amelyek közül egyik-másik túlélte őt magát is, és nyomot hagyott az I. Károly alatt működő Druget-nádorok között (mindez annak köszönhető, hogy a Drugetek központja ugyanoda esett, mint az Abáké, a Druget-tartomány ugyanis, bár nem volt teljesen azonos vele, de az Amadé-tartományra épült rá).434 Általánosságban mindkettejükről elmond­ható, hogy bár névleg vagy az egész ország (máskor csak a fél ország) nádo­rai voltak, működésük valójában az ország egyetlen régiójára korlátozódott: a tágabb értelemben vett családi „territóriumukra". Kőszegi Miklós esetében ez a nyugati határszélt jelentette, Vas, Zala és Sopron megyékkel435 Gyakran megfordult és intézkedett emellett Somogy, ritkábban a szomszédos Baranya megyében is - ez a somogyi ispáni címnek is köszönhető, amit 1289-1295 kö­zött viselt436 Pozsonyi ispánsága alatt (1284-1285) megfordult Pozsonyban is, és más, megyét érintő okleveleket is kiadott.437 Ettől a területtől keletebbre csak ritkábban „merészkedett", csak pl. a fehérvári törvénynapok kapcsán,438 hadjá­433 Zsoldos: III. András nádorai 326. 434 Engel: Honor, vár, ispánság 905.; Zsoldos: Domokos nádor megyéi 60.; Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye 581. 435 Kőszegi Miklós szűkebben vett családi birtokai nem voltak azonosak testvérei birtokaival, és inkább csak Vas és Zala megye bizonyos részeire terjedtek ki (Zsoldos: Henrik-fiak 657.), de nádori működése természetesen túllépte ennek a határait, ezért beszélhetünk a tágabb érte­lemben vett „Kőszegiek" territóriumairól. 436 Baranya megyei kelethelye: Váty, 1295. márc. 22. (ÁÚO XII. 512-513., RP 260. sz.); Somogy megyei kelethelye: Segesd, 1295. jún. 6. (ÁÚO X. 191., RP 261. sz.). Ezeken kívül egyértelműen e két megyét érintő esetei: 1291. dec. 6: ÁÚO X. 424-425. (RP 249. sz.); 1294. nov. 25.: ÁÚO X. 162-165. (RP 258. sz.); valószínűleg erre az időszakra tehető két másik oklevele is: ÁÚO XII. 671. és ÁÚO X. 434. (RP 264., 277. sz.). Korábbi évei alatt két Somogy megyei vonatkozású ügye volt, (1275-1277 k.): HO VI. 214. (RP 183. sz.); 1284. aug. 20.: DL 1175. (RP 219. sz.), ez utóbbi a fehérvári törvénynapon kelt, és a király kérésére erősítette meg annak egy korábbi adomá­nyát, nem „tipikus" megyei per tehát. 437 1284. júl. 6.: MES II. 181-182. (RP 216. sz.); (1284-1285): HO I. 84. (RP 224. sz.) 438 1284. aug. 20.: DL 1175. (RP 219. sz.). Valószínű egyébként, hogy ennél több fehérvári gyűlésen volt jelen.

Next

/
Thumbnails
Contents