Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig" 91 átvették, akkor a keltezési időt eltorzították volna néhány nappal, hiszen az oklevél tartalmát a keltezési idő nem befolyásolja semmilyen módon. Mindez - hangsúlyozzuk - egyelőre csak feltevés, a kettős nádorság kérdését meg kell vizsgálni egy másik szempontból is, nevezetesen a másik feltételezett nádor, Héder nembéli Miklós oldaláról nézve. A kettős nádorságra abból következtetett Pauler Gyula, hogy Rénold szeptember 9-i szereplése mellett egy bizonyos Miklós nádor, somogyi ispán és a kunok bírája (Nos Nicolaus palatinus, comes Simigiensis et iudex Cumanorum) egy nappal korábban, szeptember 8-án Kapornakon adott ki oklevelet (Datum in Kopornuk, infesto nativitatis Beate Virginis, anno Domini millesimo ducentesimo oc- tuagesimo nono).m Miklós nádort egységesen Héder nembéli Henrik fia Miklóssal azonosítják, vélhetően a nyugati kelethely miatt (Kapornak Zala megyében található), és azért, mert Miklós már többször is volt nádor, ráadásul amikor legközelebb, 1291-ben szintén kinevezték nádorrá, ugyanúgy viselte a somogyi ispáni címet, mint ezen 1289. évi oklevél Miklós nádora.411 412 Az azonosítást ugyanakkor bonyolítja, hogy az oklevél mára már elveszett, csak Fejér György 1830. és 1841. évi kiadásaiból ismert (a későbbi kiadás is Fejér szövegét vette át).413 Az 1841. évi kiadás, amely az eredeti alapján (ex originale membrana) készült, tartalmazza az oklevélen függő pecsét leírását is, amely nem hasonlít a Héder nemzetség, és közelebbről Miklós nádor pecsétjére.414 Ez azonban nem feltétlenül zárja ki Héder nembéli Miklós személyét, hiszen kopott ábra esetén összetéveszthetőek a pajzs mellé helyezett mellékalakok, ráadásul a leírt pecsét egyetlen ekkor számbajöhető bárói család címerére sem hasonlít. Ha pedig László a saját bizalmi emberét nevezte volna ki nádorrá, az sokkal inkább a környezetében tartózkodott volna, ahogy Rénold nádor is, főleg a kinevezése utáni hetekben (1289. augusztus 21-én még Rénold a nádor!), és nem a távoli Dunántúlon. Arról sem lehet szó, hogy Fejér véletlenül elírta volna az oklevél keltezését a kiadásban, ugyanis kétszer is leközölte, 1830-ban Heve- nessi György 17-18. század fordulóján keletkezett kézirata alapján, 1841-ben pedig az eredetiről. Nem valószínű, hogy a két személy szűk 150 év eltéréssel ugyanúgy olvasta volna félre a dátumot. Ugyanakkor Miklós nádornak ezen oklevele után egyetlen más felbukkanása sincsen. Legközelebb csak III. András jóvoltából, 1291-től viselte a nádori hivatalt. Hogy tehát 1289 szeptemberét követően meddig volt nádor, és IV. László egyáltalán elismerte-e nádorságát, nem tudjuk ellenőrizni. A tisztánlátás végett egy harmadik szemszögből is meg kell vizsgálni a helyzetet: az aktuálpolitika oldaláról. Héder nembéli Kőszegi Miklós és családjának befolyása ellen László mindig küzdött, és 1286 novemberében már 411 Az oklevelet lásd CD V/3. 481-482.; CD VII/5.484. (RP 244. sz.) 412 UBIII. 287-288. (RP 246. sz.) 413 Cselenkó: Szerzetesrendek Zala-megyében 98-99. 260. jz. 414 A pecsét „formam scuti refert cum tribus virgultis decussatis" (pajzsformát mutat három egymást keresztező ággal). CD VII/5.484. Héder nb. Miklós nádor pecsétjén cölöpök vannak, ahogy a Héder nemzetség címerein általában, lásd Körmendi: Nemzetségi címerek 405.
