Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
90 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 oklevél kelethelye valószínűleg a Szabolcs megyéhez tartozó Poroszló,405 szeptember 13-án pedig két oklevelet is kiadott Túrkevén (Keivé).406 A kritikai jegyzék névmutatója a Seble helynevet a Bács megyei, mai Szerbia területén található Zsablyával azonosította, ahol László máskor is keltezett oklevelet.407 Ez az azonosítás azonban igen valószínűtlen lenne a többi helynév fényében, hiszen a király végig a Felső-Tiszta-vidéken mozgott ekkor, nem csak valószínűtlen, de fizikálisán is lehetetlen lenne egy ilyen hirtelen kitérő, hogy aztán nem sokkal azután visszatérjen a kiindulási régióba. Feltehetjük tehát, hogy egy nem ismert helynévvel van dolgunk, de véleményünk szerint kevésbe spekulatív megoldás is elképzelhető: az oklevél valójában „kakukktojás" a sorban, nem is 1289-ben kelt. A datáció nem tartalmaz évet, ám a kiadások egyöntetűen 1289-re helyezték Szabó Károly alapján.408 Szabó Károly Kun Lászlóról írott életrajzi kötetében viszont a következő indokkal helyezte 1289-re a levelet: „Egy hét múlva aug. 27-én [IV. László] Szathmárban Gebe mellett mentette föl Mihály fiait, Istvánt és Pált, embereikkel együtt a szathmári főispán és más birák hatósága alól ... E levelek kelte «prope Fyred» és «prope Geble» (WENZELnél Ceble) táborozásra mutat, s biztosan határozható 1289-re."409 Szabó itt vélhetően arra utalt, hogy 1289-ben László hadban volt, és mivel a helynevek mellé kitette a „prope" jelzőt (vagyis hogy „mellett"), akkor az katonai „táborozásra mutat" és ez „biztosan" datál erre az évre. Már ez a logika is erősen kétséges, ráadásul Szabó félreolvasta a helynevet, amely nem Geble (így nem is azonosítható a Szatmár megyei Gebével), hanem Seble. Semmi okunk sincsen tehát, hogy 1289-re helyezzük ezt az oklevelet. Mivel László oklevele Zsablyát már máskor is írta Seble alakban,410 ezért a helynevet ezzel a településsel azonosíthatjuk, csak a kiadási évet kell máshová tenni. Ez az oklevél tehát nem számít bele László mostani itineráriumába. A szeptember 1-ji hamis oklevéllel szintén nem számolva azt látjuk, hogy László augusztus 21-én Tiszalúcon volt, szeptember 13-án pedig Túrkevén. Déli irányba indult tehát, a mai Nagykunság területére. Ebbe az útirányba tökéletesen beleillik egy Szabolcs megyei poroszlói kelethely, amely a két település között található, és ezzel harmonizál a szeptember 9-i keltezési idő is. Megjegyzendő, hogy a szeptember 1-jére datált hamis oklevél kelethelye (a szászföldi Ápold) ugyanúgy kiesik ebből a sorból, mint Zsablya. Mivel teljesen elképzelhetetlen, hogy a hamisító ismerte volna László korabeli itineráriumát, ahogy annak is kicsi a valószínűsége, hogy véletlenül „beletalált" volna egy fiktív kelethellyel, kimondhatjuk: a hamis oklevelet egy valódi alapján szövegez- hették meg, amelynek mind a tartalmi részeiből (Rénold nádor Újvár megyei birtokcserék ügyében intézkedik), mind a datációjából felhasználtak részeket, ez utóbbiból a kelethelyet. Azt is nehéz lenne elképzelni, hogy ha a kelethelyet 405 Csánki 1.524. 406 RA 3527-3533. sz. 407 RA II/2-3. füzet 527. old. 408 Kállay 1.13.; RA 3528. sz. 409 Szabó: Kun László 168. 4. jz. RA 3280. sz. 410
