Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
82 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 vissza. Mindez nem előzmények nélküli (hiszen láthattuk István ifjabb király esetében is, hogy nem egy nádora a működése helyszínén volt birtokos, vagy legalábbis földrajzilag érdekelt), és nem is egyik pillanatról a másikra történt. A folyamat relatíve „vegytisztán" az 1280-as évektől kezdett megvalósulni és egészen a „kiskirályok" I. Károly által történő leveréséig tartott, ám a későbbi nádorok működésében is éreztette hatását. 1270-től véglegesen István lett az ország ura, az új király pedig egyfajta konszolidációs politika eredményeképpen nemcsak hogy nem állt bosszút apja korábbi hívein, de néhányukat egyenesen magas államkormányzati posztokba emelte. így történt a nádori méltósággal is: István nem tartotta meg a hozzá végig hűségesnek bizonyuló Tombold fia Benedeket. Benedek egyébként 1269-ben véglegesen eltűnik a forrásokból: lehet, hogy meg is halt.362 Az új nádor az addig az ifjabb Béla herceg szolgálatéban álló Mojs fia Mojs lett. Kiválasztásában (az általános konszolidációs politika keretein túl, természetesen) szerepet játszhatott az, hogy egyrészt az anyja a Monoszló nemzetségből került ki, akik István fő bizalmasának számítottak, és még ennél is többet nyomhatott a latban az, hogy részt vett az egyik bolgár hadjáratban, vélhetően az 1266. éviben, István oldalán.363 Mojs ugyan majdnem végig megmaradt nádornak István uralkodása alatt, de ez csak bő két évet jelentett, ami kissé kevés ahhoz, hogy nádorságának profilját részletesebben meg tudjuk rajzolni. Bár a nádori poszt mellett a soproni ispáni címet is megkapta, kezdetben nem sok adat van arról, hogy megyéje közelében tartózkodott volna. Egyik első intézkedése, még István koronázása előtt, az volt, hogy ura parancsára beiktatta az esztergomi érseket a neki adományozott Esztergom megyébe. Valamikor ezután visszament családi birtokaira, Somogy megyébe, és rendezte kazsoki hospeseinek a jogállását (ekkor a Somogy megyei Igaion állított ki oklevelet erről).364 1271 késő tavaszán, mikor háború tört ki István és II. Ottokár cseh király között, elkísérte urát a harcmezőre, addig is a soproni vár védelmére mást kellett kirendelnie Istvánnak - pedig a vár védelme a mindenkori megyésispán feladata lett volna, de úgy tűnik, hogy a király inkább a seregben igényelte Mojs szolgálatait.365 A harc végeztével, 1271 szeptemberében ismét a családi birtokok közelében találjuk - egy előtte zajló megegyezést legalábbis a Tolna megyei Kurdon hagyott jóvá.366 1272 folyamán azonban visszavonult Sopron megyébe. Kétszer is Babóton keltezett oklevelet, megyei vonatkozású ügyekben intézkedve.367 Ugyanebből az évből ismerjük még két magánügyben kiadott diplomáját, amelyben a lányai helyzetét rendezte és az ábrahámi monostor számára tett többedmagával ado362 Zsoldos: Archontológia 289. 363 Zsoldos: Családi ügy 116-117. 364 MES1.576.; Solymosi: Földesúri járadékok 225-226. (RP155-156. sz.) 365 Zsoldos: Családi ügy 130. 366 HO VIII. 126. (RP 157. sz.) UB II. 14-15., UBIII. 279-280. (RP 158-159. sz.) 367
