Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 83 mányokat.368 Bár ilyen kevés adatból nehezen lehet messzemenő következtetéseket levonni, azért mégis feltűnő, hogy a hét fennmaradt, és biztosan hozzá köthető oklevélből hármat teljesen magánügyben adott ki, egyben külön királyi parancsra intézkedett, és csak a maradék három „klasszikus" ítéletlevél. Az ehhez az időszakhoz köthető legfontosabb intézménytörténeti újítás, hogy Mojs volt az első olyan nádor, aki címében is viselte a „kunok bírája" (iudex Cumanorum) titulust. A tisztséget István egyesítette (újra?) a nádori poszttal, amely végül állandósult, és még évszázadok múlva is a nádor viselte a „kunok bírája" címet. Arról egyébként semmilyen adatunk nincs a korszakunkból, hogy a mindenkori nádor valaha is ítélkezett, vagy más módon rendelkezett volna a kunok ügyében.369 Mojs leváltása még V. István egyik utolsó rendelkezése volt, és az esemény már előrevetítette annak a korszaknak a nyitányát, amelyet a különféle méltóságok gyors, az aktuálpolitika érdekében tett cseréi jellemeztek. Mojs helyébe Kemény fia Lőrinc került a király akaratából, ám az ő nádorsága sem tartott néhány hónapnál tovább.370 A IV. László uralkodása alatti 18 évre (1272 augusztusától 1290 júliusáig) minimum 25 nádorváltás jutott, de lehet, hogy 27 is - és akkor a hamis oklevelek adatait még ide sem számoltuk, nem vizsgálva, hogy az abban emlegetett új nádoroknak lehet-e valóságalapja.371 Ez természetesen nem jelent 25 (27) különböző személyt. Összesen 12 ember viselte a nádori posztot, akik között voltak olyanok, akik csak egyszer-egyszer kapták meg egy rövid időre. Ilyenek az 1280-as években az Aba nemzetségből kikerülő nádorok: Finta, Mákján és a később oly nagy karriert befutó Amadé. Egyikük nádorságát sem lehet egy évnél hosszabban kimutatni. Ilyen továbbá IV. László hű emberének számító Básztély nembéli Rénold és Mizse - mindketten László uralmának legvégén nyerték el a méltóságot egy rövid időre.372 A nádori pozíción egyébként a Csák nembéliek (Péter és Máté) és a Héder nembéliek (Henrik fia Miklós és János) osztoztak Péc nembéli Dénessel, aki már István ifjabb király nádoraként is szerepet kapott. László uralmának kezdetét (1272 augusztusától 1273 késő őszéig) pedig Kemény fia Lőrinc és Rátót nembéli Roland nádorok egymást váltása jellemezte - mindketten kétszer-kétszer viselték a posztot néhány hónap erejéig. A kuszának tűnő helyzet valójában mindig jól megmagyarázható az aktuálpolitika éppen akkori állásával. IV. László uralkodásának a 368 BTOE 1.125. (RP 160. sz.); MESIII. 707-708. (RP 161. sz.) 369 A kunbírói tisztségre részletesen lásd „A kunok" c. alfejezetet. 370 Mojs leváltását az indokolta, hogy be kellett töltenie a hűtlenné lett Gutkeled nembéli Joachim helyett a szlavón báni tisztet: Zsoldos: Özvegy és a szolgabírák 783-784. 371 Lásd Zsoldos: Archontológia 20-23. Az archontológia csak lábjegyzetben utal rá, hogy 1279 szeptemberében Mátét egy rövid időre leváltották és egy új, nem ismert nádort neveztek ki helyette, hogy aztán nem sokkal később újra visszatérjen Máté. Erről részletesen lásd Zsoldos: Téténytől a Hód-tóig 83-84. A 25 vagy 27 nádorváltás körüli bizonytalanságot az okozza, hogy - véleményünk szerint - nem egyértelmű, hogy Péc nb. Dénes 1284 nyarán egy rövid időre felváltotta-e Héder nb. Miklóst a nádori tisztségben, vagy sem. Lásd erről az RP 217. sz. reg. kommentárját. 372 Zsoldos: Archontológia 22-23.
