Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
80 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Kemény fia Lőrinc 1267 legelején váltotta Henriket a nádori poszton. Az elmozdítás oka nem teljesen világos. Mivel Henrik ugyanebben az évben szlavón bán lett a király szemében hűtlenné vált Roland helyett, ezért kézenfekvő lenne ezt az okot keresni a háttérben. Ám Lőrincet már egy 1267 februárjában kelt oklevélben nádorként említik, Henrik pedig egy, csak évet tartalmazó 1267-i oklevél szerint még nádor, tehát a hivatalcsere 1267 legelején történt. Roland viszont ez év május 21-én még szlavón bán, és a bizalom csak nyáron ingott meg benne.351 Lőrinc nádori pályaképét - a ránk maradt információk alapján legalábbis - szintén úgy határozhatjuk meg leginkább, hogy alapvetően Béla bárója, aki éppen ekkor a nádori címet viselte. Azaz főként olyan király által elrendelt feladatokat hajtott végre, amelyek nem voltak különösebb összefüggésben nádori címével. 1267 augusztusában (amikor a király a fia ellen készülődött) jelen volt ura környezetében, és részt vett 1267 szeptemberében az 1267. évi dekrétum kiadását követő törvénykezéseken is.352 1267 decemberében már - szintén Béla király külön parancsára és királyi hatáskörrel (auctoritate regia) felruházva - a tihanyi monostor lovas jobbágyainak a helyzetét intézte.353 1268-ban (néhány kisebb ügy mellett)354 került sor a Somogy megyei birtokfelülvizsgálatok lefolytatására. Ezen felülvizsgálatok háttere az 1267. évi törvény azon cikkelye, amely elrendelte, hogy „a nemesek földjeit, melyeket a mi vagy a királynéasszony szabad falvainak a népei, avagy az udvarnokok, vagy pedig a várnépek bármilyen ürüggyel elfoglaltak vagy elfoglalva tartanak, e nemeseknek vissza kell adni".355 1267-1268 folyamán több ilyen felülvizsgálatról is tudunk.356 Lőrinc azért kaphatta Somogy megyét, mert nádori címe mellett somogyi ispán is volt egyben, de így is mindig kihangsúlyozta a külön királyi megbízást. A részleteket minden ez ügyben kiadott oklevele elején taglalta, amelyek a következőek voltak: „amikor minket Béla, Magyarország jeles királya Somogy megyébe küldött az udvarnokok, várnépek, királynéi népek és más szolgáltatónépek által elfoglalt nemesi birtokok és jogok visszavételére, öt, ezen megye összes nemese által választott nemes embert... rendelt nekünk ítélőtársul, és ugyanezen öt nemes, a mi ítélőtársaink, az Úr életadó szent keresztfáját megérintvén esküvel esküdvén megfogadták, hogy nem mást, csak a szolgáltatónépek által illetéktelenül elfoglalt nemesi jogokat állítják helyre. Másodjára nekünk is megesküdtek a szentséges ereklyéket és az Evangéliumot megérintvén a fiaik fiaira ugyanerről, és ezen biztosítékkal indultunk el a ki351 Zsoldos: Archontológia 20., 46.; Zsoldos: Családi ügy 98-99. 352 Lőrinc jelenlétére a közös törvénykezésen lásd Béla 1267. szept. 15-e körül (RA 1532. sz.) kiadott oklevelét, ill. RA 1551. sz. (vélhetően szintén ekkortájt kelt) 353 PRT X. 528-529. és 529-530. (RP 138-140. sz.) 354 CD VII/5. 349-353. (RP 143. sz.); a Vas megyei Battyán föld kapcsán szintén előtte kezdődött per, a felek végül a vasvári káptalan előtt egyeztek ki: HO VII. 112-113. 355 „quod terre nobilium, quas populi liberarum villarum nostrarum vel domine regine seu udvornici seu castrenses quacunque occasione occupaverunt et detinent, restituantur ipsis nobilibus". DRMH 1/1. 42. Magyarul: Szöveggyűjtemény 279. 356 Adatolva: Szűcs: 1267. évi dekrétum 376-378.
